Az új építésű ingatlan hatalmas lehetőség és óriási kockázat. Nézzük, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a döntésnél, és vegyük sorra a leggyakoribb hibaforrásokat! Segít a szakértő, Kricsfalussy Tamás, a Metrodom értékesítési igazgatója.
1. Mi szól az új építésű ingatlan mellett?
Egy új építésű ingatlan többe kerül, mint egy hasonló elhelyezkedésű, méretű és adottságú használt lakás, ám egyértelműen mellette szól a modern technológia és energetika, a garantált minőség. További pozitívum, hogy tökéletesen személyre szabható, és lehetőséget nyújt az állami támogatások igénybevételére. Azonban új épületnél is ellenőrizzük, hogy a kiválasztott lakás valóban megfelel-e az elvárásainknak, bizonyosodjunk meg róla, hogy tényleg felvehetjük-e rá a kívánt támogatást vagy kedvezményes hitelt, és időben tájékozódjunk, hogy módosíthatjuk-e a belső elrendezést, beleszólhatunk-e a felhasznált alapanyagok kiválasztásába.
2. Kitől vásároljunk?
Ez talán a legfontosabb kérdés. A fejlesztőn és részben a kivitelezőn múlik, hogy elkészül-e az adott új építésű ingatlan, megfelel-e a szerződésben vállaltaknak, milyen a minősége, ki és hogyan áll jót az esetleges hibákért. Ma már az interneten könnyen ellenőrizhetjük az egyes cégeket, megismerhetjük az előéletüket, megtalálhatjuk úgy a pozitív, mint a negatív híreket. A szóban forgó vállalat által korábban épített épületekre keresve megtudhatjuk, hogyan kezelték a vásárlókat, és betartották-e az ígéreteiket. Sokatmondó, ha egy cégnek nincs referenciája, meg sem próbál ilyet felmutatni, vagy ha problémás, ellentmondásos a megítélése.
3. Milyen ingatlant keressünk?
Átadott vagy kivitelezés alatt álló új építésű lakás, illetve olyan, amely egyelőre csak a tervezőasztalon létezik? Melyik előnyösebb? Ez attól függ, mennyit tudunk, illetve szeretnénk várni. Az építkezés kezdetén vagy előtte a legkedvezőbbek az árak, majd a munka előrehaladtával egyenes arányban nőnek. A kockázat mértéke viszont a tervezés szakaszában a legnagyobb, ilyenkor a kisebb műszaki részletek még nem tisztázottak, az alapanyagok sincsenek kiválasztva, és persze kérdés, hogy elkészül-e az ígért átadási dátumra a ház. A kivitelezés ideje alatti vásárlásnál a kockázatok a készültséggel párhuzamosan csökkennek – ugyanakkor szűkülnek a választási és változtatási lehetőségek. A befejezett épületeknél a használatbavételi engedély után már nincs kockázat, és ezekre a lakásokra vehetők igénybe állami támogatások, kedvezményes hitelek, de az árak itt a legmagasabbak, a választék pedig kicsi.
4. Fizetési ütemezés
Egyes fejlesztéseknél csak 10% foglalót kérnek, és a költözés előtt nem kell fizetnünk, máshol előfinanszírozzuk az építkezést, vagyis a használatbavételi engedély előtt kifizetjük a vételárat. Utóbbi megoldás több kérdést is felvet – az előbbinél jóval kisebb a kockázat, és akár az éppen használt ingatlanunk eladásával is fedezhetjük a vételárat. A két tiszta típus mellett többféle konstrukció létezik, de mindegyiknél lényeges, hogy alaposan vizsgáljuk meg és pontosítsuk a feltételeket!
A teljes cikket az áprilisi Lakáskultúrában találod, a magazint keresd az árusítóhelyeken!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!