Szanitáció legújabbkori helyzete: A világ népességének alig több, mint fele használ biztonságosan kezelt szolgáltatást, azaz a fertőzések terjedését megakadályozó WC-t vagy latrinát.
Minden negyedik ember szennyezett ivóvizet iszik, a szennyvíznek pedig mindössze 57 százalékát kezeljük biztonságosan világszerte. A szanitáció az életünk számos területére, az egészségünkre, a pénztárcánkra, a természetes vizeink és a talaj tisztaságára is jelentős hatással van. Sőt, még innovatív is lehet! November 19-én, a WC világnapján ebbe a világba nyerünk betekintést.
Veszélyesebb a szennyvíz, mint gondolnánk
Magyarországon szerencsére mindenütt megfelelő az ivóvíz minősége. A szennyvízkezelés kapcsán azonban még nem dőlhetünk hátra: a WHO 2022-es adatai szerint a magyar lakosság mindössze 88 százaléka használ biztonságos szanitációs szolgáltatást. Erre akár legyinthetnénk is, hiszen ami a csatornarendszerbe került, az nem veszélyezteti az egészségünket – vagy mégis?
A covid világjárvány alatt egy hongkongi toronyház-komplexum a koronavírus egyik gócpontjává vált. A 41 emeletes épületben 329 lakó kapta el a betegséget. A WHO vizsgálata során kiderült, hogy a szennyvízcsatorna-rendszerek jelentős szerepet játszottak a vírus gyors terjedésében a komplexumon belül.
Legyen mindig gyanús a csatornaszag
David Clayson, a Wavin szennyvízszakértője szerint a vízvezetékek tömítései az ún. „U-kanyarokban” – például a mosdókagylók alatt – könnyen megsérülhetnek, ha nagy terhelésnek vannak kitéve. A ritkán használt, fűtött helységekben is elővigyázatosnak kell lenni, mert a meleg felgyorsíthatja a vízvesztést a vízcsapdából – ahogyan az épületben máshol történő WC-öblítés vagy a rossz szellőzés is – így pedig a kórokozók elszaporodhatnak a csövekben.
A Wavin szakértője szerint egy valamire mindenképpen érdemes vigyázni: „Ha szennyvízszagot érzünk, akkor valami biztosan nincs rendben, és a hibát javítani kell. Megoldás lehet például az U-kanyarok helyett úgynevezett vízmentes szennyvízszelepek beszerelése. Ez az egyszerű és költséghatékony fejlesztésünk már néhány országban elérhető és jelentős előrelépést jelenthet a betegségek megelőzésében.”
Szanitáció fenntarthatóan: víztakarékos megoldások
Talán nem meglepő, hogy néhány további innováció segítségével még a csatornázás is hatékonyabbá, lakókörnyezetünk pedig ezáltal egészségesebbé és környezetbarátabbá válhat. A Wavin szakértői szerint az alábbi megoldásokban érdemes gondolkodni:
Gyűjtsük és hasznosítsuk a szürkevizet! Az enyhén szennyezett, például zuhanyzásból, kézmosásból vagy mosogatásból származó víz többféleképpen hasznosítható, például WC- öblítésre, vagy takarításra, autómosásra. Vizet akár a tetőről is gyűjthetünk, például a Wavin innovációja, a víz természetes körforgását kicsiben megvalósító ún. kék-zöld tetők segítségével.
Ne halogassuk a sérült csövek cseréjét!
A sérült ivóvízcső komoly veszélyt jelent, de a károsodott szennyvízcsövek is jelentősen szennyezik a természetes vizeket és a talajt. A földmunka jelentős részét megspórolhatjuk, ha a régi csőbe speciális technológiával új, erre a célra kifejlesztett csöveket helyezünk el. Eger belvárosában például néhány óra alatt telepítették a Wavin megoldását.
„Halkítsuk le” a csőrendszert! Az épületekben tapasztalható, zavaró zajok között sokak számára dobogós helyen szerepel a csatornarendszer – ám már ebből is létezik „hangtompított változat”. A zajcsökkentett lefolyórendszerek nem csak lakóparkokban, hanem szállodákban, iskolákban és kórházakban is minimálisra tompítják a zavaró hangokat.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
Elérkezett az adventi koszorú elkészítésének az ideje, hiszen november 28-án, vasárnap meg is kell gyújtanunk rajta az első gyertyát. Érdekel!
1500 forintból gyönyörű adventi koszorú: lépésről lépésre mutatja a Fehér Levendula Műhely
