Hideg időben és a fűtési szezonnal együtt főként vidéken jelent problémát a nem megfelelő, avagy elavult fűtési rendszerek miatti füst, amely bizony megkeserítheti a mindennapokat is.
Idén különösen sokszor fordult elő, hogy a városokban kialakult szmog miatt közleményben hívták fel az emberek figyelmét arra, hogy tartózkodjanak a levegőt szennyező fűtési módszerektől. A levegő minőségének romlása a közvetlen környezetünknek, a lakóhelyünknek és az egészségünknek sem tesz jót.
Milyen általános szabályokat ismerünk?
Ma már jól tudjuk, hogy a fűtési szezonban okozott füst problémája nem csupán egy kellemetlenséget jelent, hanem a jogszabályok által is rögzített határértékek átlépése esetén környezetvédelmi problémává válik, amely sokkal messzebbre vezet, mint egy rossz szomszédi viszony.
A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezik többek között a levegő védelméről is. A levegő védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára.
A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli.
Lakóhelyünkön a települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) önálló települési környezetvédelmi programot kell, hogy kidolgozzon a környezetvédelmi feladatok keretében, amely során jogosult önkormányzati rendeletet alkotni, mégpedig úgy, hogy rendeleti szinten az adott települési önkormányzatra vonatkozóan az általános szabályoktól kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg.
A polgármester (főpolgármester) levegőtisztaságvédelmi feladatkörébe, illetőleg államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozik az ún. füstködriadó terv kidolgoztatása és végrehajtása, valamint amennyiben ilyen helyzet előáll, a lakosság megfelelő tájékoztatása és a szükséges intézkedések megtétele, ami kiterjedhet a légszennyező források működésének korlátozására, vagy megtiltására is.
Füstködről (szmogról) akkor beszélünk, amikor a szennyezőforrások kibocsátása és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények együttes hatására a levegőminőségi határérték túllépésre kerül.
A téli hónapokban a szmog kialakulásának egyik fő okozója a szilárd tüzelőanyagot használó lakossági tüzelőberendezések emissziója.
Mivel a környezet védelme közügy, ezért a jogszabály kimondja, hogy mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja. Az erre vonatkozóan írásban tett felhívásra a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésének megtétele mellett a törvényben előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni.
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet értelmében tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.
A területi környezetvédelmi hatóság vagy a járási környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követelményt megsértő természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére, a jogsértő tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejűleg bírságot is kiszabhat.
A területi és járási környezetvédelmi hatósági feladatokat a Kormányhivatalhoz, ill. Járási Hivatalhoz tartozó Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály látja el.
Milyen közvetlenül bennünket érintő kötelezettségeink vannak?
A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 2018. január 1-től történt módosítását követően már nem kötelező azon egylakásos ingatlanok (családi házak) kéményellenőrzése, melyekre az alábbi feltételek együttesen érvényesek:
- az ingatlan nem társasházi vagy lakásszövetkezeti ingatlan,
- az ingatlan természetes személy (magánszemély) tulajdonában van és az ingatlan nem szolgál gazdálkodó szervezet (ideértve az egyéni vállalkozót is) székhelyéül, telephelyéül, vagy fióktelepéül.
Azon ingatlantulajdonosok (használók) számára, akik a fenti együttes feltételeknek nem felelnek meg, továbbra is kötelező a kéményellenőrzés. Természetesen, aki számára az ellenőrzés nem kötelező, az is élhet a kéményellenőrzési szolgáltatással, főként, ha valami problémát észlel.
Mit tehetünk, ha a szomszéd kéményének füstje már a saját lakásunkban, kertünkben is érződik?
A környezetvédelemmel összefüggő eljárásokon kívül, erre az esetre vonatkozóan alkalmazhatjuk a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény 5:23. §-át is, amely szerint a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná.
Természetesen a korlátozó szabály a lakás mindenkori használójára is igaz, legyen az a tulajdonos maga, bérlő, vagy éppen a haszonélvező.
A szomszéd füstölését tehát csak bizonyos mértékig kell eltűrni a szomszédoknak.
Lehetőség van arra, hogy a füstölővel szemben birtokvédelmi eljárást kezdeményezzünk.
A birtokvédelmi eljárás lényege ilyen esetben, hogy a lakás birtokosát (aki elszenvedi a szomszédtól érkező füstöt) jogalap nélkül zavarják a saját lakásának használatában, és ennek megszüntetése érdekében lép fel az őt zavaró személlyel szemben.
A birtokvédelmi eljárás 1 éven belül a jegyzőnél indítható, illetve megindítható egyből a bíróságon is azzal, hogy 1 éven túl kizárólag a bíróságon kezdeményezhető.
A birtokvédelmi eljárás alapján a kérelmezőnek arra van lehetősége, hogy kérelme alapján a jegyző, vagy a bíróság megállapítsa a jogsértés tényét és eltiltsa a szomszédot a zavaró tevékenység végzésétől, valamint költségeinek és kárának megfizetését kérje.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!