Mendini az érzelmeket fontosabbnak tartotta a funkciónál, tárgyaival nevetésre akarta bírni az embereket.
20. századi dizájn történetének egyik utolsó nagy alakja és talán legsokoldalúbb alkotója 2019 februárjában hunyt el, 87 éves korában. Az élénk színekért rajongó dizájner előszeretettel viselt kék cipőt piros nadrággal és zöld pulóverrel, de munkáiból is optimizmus és humor sugárzott.
A jómódú milánói családba született Mendini látásmódjára életre szóló hatást gyakorolt az otthoni műtárgygyűjtemény. A háború után építészetet tanult, de az egyetemet csak anyja unszolására fejezte be, ugyanis inkább rajzfilmkészítő akart lenni, példaképe, Walt Disney nyomán.
Nemcsak rajzolni, írni is szeretett, dolgozott többek között a Casabella és a Modo című lapoknál, 1980-ban pedig a nemzetközi jelentőségű Domus magazin főszerkesztője lett. Kritikus hangvételű írásaiban bírálta az uralkodó modernizmus merev funkcionalizmusát és lélektelenségét, ezzel szemben a díszítést, a színek, formák, minták élvezetét, a jókedv és játékosság fontosságát hangsúlyozta.
1976-ban csatlakozott a radikális dizájn képviselőit tömörítő csoporthoz; a Studio Alchimia manifesztumában fogalmazta meg sokat idézett alaptételét: „minden, ami lesz, már volt”. Redizájnnak nevezték el a meglévő tárgyak újraértelmezésén alapuló módszerüket.
Így született meg Mendini híres Proust fotelje is, amely a 20. század egyik legismertebb dizájntárgya volt. A névadó francia író korában népszerű neobarokk forma adta a kiinduló ötletet, azonban a karakteres bútort a pointillizmusra jellemző, kézzel festett pöttyökkel tette különlegessé a tervező. Egyedi alkotásnak szánta, de a nagy sikerre tekintettel később számos változat készült belőle.
Mendini úgy tartotta, a funkciónál fontosabb, hogy a tárgyak történeteket meséljenek. A legjobb példa erre az Alessi cég számára 1994-ben készített, balerinát formázó dugóhúzó. Az azóta másfél millió példányban eladott eszköz tervezésekor egy régi emlék inspirálta: gyermekkorában a családi asztalnál mindig a nagymama nyitotta ki a boros palackot, és a kis Alessandróban a dugóhúzó mozgása egyfajta rituális balett benyomását keltette. Barátja, Anna Gili ihlette a táncosnő frizuráját és arcformáját, így Anna G.-nek nevezte el.
Mendini évtizedekig volt az Alessi kreatív vezetője, de sok más cégnek is dolgozott, 1989-ben pedig testvérével, Francescóval saját építészirodát nyitott. Legismertebb munkájuk a több építész együttműködésével létrejött Groninger Múzeum, amely a posztmodern építészet ikonikus alkotása.
Haláláig aktív, friss, korszerű maradt: a maga és lányai számára felújított szecessziós alpesi nyaralójának eklektikus belső tere életműve összegzésének, egyfajta személyes múzeumnak is tekinthető.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!