A millennium idején Budapesten mindenfelé építkezések folytak, a belváros és az Andrássy út is ebben az időszakban nyerte el jellegzetes arculatát, amihez Quittner Zsigmond épületei jelentősen hozzájárultak.
A fővárosi építkezések virágkorában a legtehetségesebb tervezők dolgoztak Budapest megújítása érdekében: Ybl Miklós, Lechner Ödön, Steindl Imre, Schulek Frigyes. A felhasznált anyagok között megjelent az üveg, a kerámia, a vas, a vasbeton – és az új anyagok új formát igényeltek, a felfedezések pedig új szerkezeti megoldásokat kínáltak, szabadabb téralakítással.
Ezt olvastad már?
10 bakancslistás múzeum a világ körül
Nemcsak a múzeumrajongók számára igazi csemegék az alábbi helyek, hanem az építészet iránt érdeklődők is találnak köztük ínyencségeket.
Medgyaszay István a vasbetonnal kísérletezett, Kós Károly a népiesség felé fordult. Quittner Zsigmond, „a szecesszió gyöngyszemének” atyja – a Gresham-palotát illetik ezzel a névvel – számos monumentális köz- és magánépület tervezésével járult hozzá a főváros arculatának kialakításához.
Elsőként számon tartott munkáját már nem láthatjuk, az Andrássy úton álló fiúárvaházat ugyanis lebontották. Az építkezés azonban szinte azonnal további munkákat hozott számára. Egy évvel azután, hogy az árvaház zárókövét elhelyezték, Krausz Lajos egy palota tervezésével bízta meg a fiatalembert.
A szintén az Andrássy úton magasodó építményt ma Quittner legjelentősebb neoreneszánsz alkotásaként tartjuk számon. Amikor 1884-ben elkészült, az egész város a grandiózus vállalkozásról beszélt. A homlokzaton látható allegorikus szobrok – Donáth Gyula alkotásai – a hűséget, szerelmet, vendégszeretetet, a munka szépségét dicsőítették.
Quittner ezt követően egymás után kapta a megbízásokat, ám stílusa, akárcsak kortársaié, folyamatosan változott: elindult a szecesszió felé. A millenniumi ünnepi készülődés a centrumban való kiteljesedés igényével teljesen átalakította Budapestet.
A hidak (Margit, Ferenc József, Erzsébet híd) és a körülöttük lévő hídfők, terek, szállodák hatására elkészült számos új többfunkciós épület, amelyek már nem csupán bérházak voltak. Erényi Ullmann Lajos például egy olyan épületet kért Quittnertől, amelynek alsó szintjén egy kávéház van, az emeleten pedig luxusbérlakások találhatók. Az V. kerületben, a mai Károlyi Mihály utcában 1887-ben nyílt meg a Centrál Kávéház, amely hamar szellemi központtá, a magyar irodalmi élet egyik fellegvárává vált. Az építész egyre népszerűbb lett, munkáival számos ponton rajzolta át a főváros képét.
Kiemelkedő alkotása a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének bérháza (V., Alkotmány utca–Bihari utca sarok); a négyemeletes neobarokk épület sarkán egy lekerekített, kupolával fedett sarokhomlokzatot alakított ki. Munkájáról két külföldi szakfolyóiratban is beszámolt – nem véletlen, hogy Bécsben megtaláljuk a hasonmását, amit Ferdinand Seif Quittner hatására épített meg. Az Országos Mentőszolgálat központi épületét szintén ő tervezte, előnyösen kihasználva a Markó utcai saroktelek adottságait.
Urbanisztika
Egy szivattyúház új élete: az Ybl Budai Kreatív ház
A főváros egyik legszebb helyén, a Várkert Bazárral található az Ybl Budai Kreatív Ház. Nem is hinnénk, hogy a neoreneszánsz ékszerdoboz egykor ipari létesítményt rejtett.
Gazdag életművének legismertebb alkotása, a Gresham-palota – miként a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épülete is – már a századforduló után született. Itt az akkoriban legmodernebbnek számító megoldásokat alkalmazta: működött benne központi porszívó, és a két oldalsó pávás kapu gombnyomásra lesüllyedt a behajtani kívánó hintók előtt. A történelem viharait kiálló emblematikus épületek a város számos pontján őrzik alkotójuk emlékét.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
