Immár sokadik alkalommal idén is lezárják a Szabadság hidat, ám nem felújítás miatt: helyette ismét szuper programokkal jelentkeznek a városlakók legnagyobb örömére.
Ez persze mindig is így volt, gondoljunk csak a Várhegy lábánál található, Vízivárosnak nevezett városrészre, ahol hajdan kikötők és törökfürdők sokasága működött, később pedig, a második világháború után ott épült fel az első ideiglenes híd, a Batthyány teret a Kossuth térrel összekötő Kossuth híd. Utóbbi egyébként az újrakezdés szimbólumává vált, többek között azért, mert mindössze nyolc hónap alatt készült el 1945-ben.
A víz utáni örök emberi vágyakozásról árulkodik számos település fekvése, nem véletlen, hogy a jelentősebb városok többnyire vízparton épültek. A hollandiai Amszterdam vadonatúj vízi lakóövezetében, az IJburgban annak ellenére lehetetlen lakást találni, hogy nem éppen az olcsó négyzetméterárairól nevezetes. Párizsban nyaranta évek óta homokos-pálmafás pihenőhellyé varázsolják a Szajna jobb partját, Bécsben pedig az Öreg-Duna mentén vitorlás- és szörfiskolák nyíltak, sőt még egy nudistastrand is a városiak rendelkezésére áll. Prágában a korzóvá átalakított alsó rakpartok annyira népszerűvé váltak, hogy az állandósult tömeg miatt egy különbizottságot hoztak létre a fejlesztések koordinálására.
Urbanisztika
Metrómegállóból bulihelyszín: városok mozgásban
Nemcsak a városképet, hanem a városlakók életét is formálják az ötletesen kialakított, bár csupán ideiglenesen ki helyezett mobil installációk, amelyekből manapság már itthon is egyre több akad.
A 19. században még Budapesten is pezsgő élet zajlott a Duna-korzón, úszó uszodákkal, vendéglátóhelyekkel. Aztán a villamos és az alsó rakpart egyre nagyobb forgalma valahogy lekapcsolta a folyót a város keringési rendszeréről. Szerencsére mostanában egyre több kezdeményezés lát napvilágot annak érdekében, hogy a Duna-part ismét a városlakóké lehessen, hiszen Párizshoz vagy Prágához hasonlóan Magyarországnak és a fővárosnak is jelentős a kihasználatlan vízfelülete.
Mit és hogyan érdemes a vízre építeni Budapesten? Erre a kérdésre keresik a választ a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ahol több kar együttműködésével folyik a kutató-fejlesztő munka. Az egyik cél az, hogy – a meglévő állóhajók egyszerűségén túlmutatva – közösségi térként funkcionáló, rugalmasan alakítható úszóművek gazdagítsák a városképet. De számtalan más elképzelés is született, hogy miként lehetne újra élővé tenni a Duna-partot.
Izgalmas ötlet például a vízre telepített úszóművek terve, ezekre egybefüggő zöldfelületeket, éttermeket, strandokat, rendezvényközpontokat álmodtak a szakemberek. A tavaszi és téli áradások sem jelentenének veszélyt, mivel rugalmas rögzítési megoldásokkal biztosítanák, hogy a szerkezet a megváltozott körülmények ellenére a víz felszínén maradjon.
Utazás
Tengerpart vagy városnézés: te melyik típusba tartozol?
Strandolás és napozás, vagy inkább a történelmi nevezetességek vonzanak? Bármelyik típus is vagy, top 3 válogatásainkban biztosan megtalálod a hozzá leginkább illő nyaralóhelyszínt.
Már régen szóba került egy gyalogoshíd megépítése is, hiszen ennek köszönhetően a nyaralók könnyebben elérnék a turisztikai csomópontokat, és séta közben a gyalogosok zavartalanul gyönyörködhetnének a panorámában. Gondoljunk csak bele: Párizsban 150, míg Budapesten 550 méter a hidak közti átlagos távolság, ráadásul egyik hidunk sem kifejezetten gyalogos- vagy biciklisbarát. Kreatív, fantáziadús és ígéretes tervekből szerencsére nincs hiány, már csak azért kell szorítanunk, hogy minél több megvalósulhasson belőlük.
Tudta?
Víziváros nevű településrész Esztergomban is van: közvetlenül a Duna partján épült, az esztergomi Várhegy alján, és annak idején még egy sziget is tartozott hozzá.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért
