Első pillantásra kecsegtetőnek tűnnek az önkormányzati lakás bérleti jogát hirdető ajánlatok, ám valóban jó döntés belevágni? Jogász szakértőink válaszolnak.
Itthon az emberek nagy része az otthonát saját tulajdonú lakásban képzeli, szemben a nyugat-európai szokásokkal, ahol nagyobb számban jellemző a bérlakás konstrukció. Annak, aki nem rendelkezik olyan anyagi forrásokkal, hogy saját tulajdont vásároljon magának, megoldást jelenthet egy önkormányzati bérlakás megszerzése.
Ingatlanpiac
600 ezer forintot is kivehetnek a zsebünkből az ingatlanos csalók
Az adásvételi szerződéseknél ritka a szándékos megtévesztés, de van néhány pont, amire érdemes figyelni.
Mi is az a lakásbérleti jog?
A bérleti jog egy olyan vagyonértékkel bíró jog, amely a bérbeadó és a bérlő által írásban megkötött bérleti szerződés alapján jön létre és a bérleti jog jogosultját (a bérlőt) felhatalmazza arra, hogy a bérlettel érintett ingatlant, lakást, a bérleti szerződésben meghatározott feltételek szerint határozott vagy határozatlan ideig rendeltetésszerűen maga, illetve a bérbeadó által engedélyezett, vagy/és a jogszabályban meghatározott személyekkel együtt használja, a bérleti díjat és jogszabályban meghatározott költségeket fizesse.
Miért vagyonértékű jog a bérleti jog?
Azért nevezzük a bérleti jogot vagyonértékű jognak, mert az ingatlan forgalmi értékének meghatározásakor ezt, mint terhet kell figyelembe. Ha a tulajdonos egy ilyen ingatlant akar értékesíteni, akkor ezen teher figyelembevételével alacsonyabb vételárra számíthat, hiszen az ingatlan nem vehető birtokba, használatba, azt a bérleti szerződés feltételei szerint a bérlő részére biztosítani kell.
Ki kell emelni, hogy nem minden jogviszony vonatkozásában veszik figyelembe a bérleti jogot, mint vagyonértékű jogot. A bérleti jog az Illetéktörvény alkalmazásában és fogalmai szerint az illetékkötelezettség megállapítása szempontjából a 102. § (1) bekezdésének d) pontja szerint valóban nem vagyoni értékű jog, tehát az ingatlant bérleti joggal terhelten megvásárló ezen jog értékével nem csökkentheti az illetékalapját. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a forgalmi érték megállapításánál figyelmen kívül hagyható.
Hogyan határozható meg a bérleti jog forgalmi értéke?
A Legfelsőbb Bíróság 74/1999. számú közigazgatási elvi határozatában is megállapította, hogy a bérleti jog értékét számos tényező befolyásolja, így az, hogy milyen összegű ellenértékért lehet bérleti jogviszonyt létesíteni, milyen anyagi teher vállalásával lehet a lakott lakást beköltözhetővé tenni, továbbá hogy a lakásbérletre vonatkozó jogszabályok a bérlői pozíciót miként szabályozzák (mennyiben korlátozzák a tulajdonos bérleti szerződést megszüntető jogosultságát).
Az ingatlanforgalomban és a bírói gyakorlat alapján a bérleti jog (lakottság) az ingatlan (lakás) beköltözhető forgalmi értékét általában 40-60%-kal csökkenti.
A bérleti jog cseréje
A bérlő a lakás bérleti jogát – a bérbeadó hozzájárulásával – elcserélheti. Ennek érdekében arra van szükség, hogy a bérlő és a cserepartner írásban csereszerződést kössenek egymással és ehhez a cseréhez a bérbeadó hozzájáruljon. Az úgynevezett cserealapot kizárólag az önkormányzati lakás és helyiségek vonatkozásában korlátozza a jogszabály, mivel itt előírás, hogy az önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető.
Önkormányzati lakás esetén a bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően a bérbeadó – legalább 30 napos határidő megjelölésével – köteles az önkormányzati lakásra bérleti jogot szerző cserélő féltől kérni:
- a) a lakásbérleti szerződésének, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatának,
- b) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának
az iratokhoz történő benyújtását.
Önkormányzati lakás esetén a bérbeadó megtagadhatja a cseréhez történő hozzájárulását, ha a cserepartner a fenti kérést a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy a benyújtott okiratok, illetőleg – szükség esetén – a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében.
Az önkormányzati lakás bérleti jogának cseréjéhez történő hozzájárulás nem tagadható meg, ha bármelyik cserélő fél
- a) egészségügyi ok,
- b) munkahely megváltozása,
- c) lényeges személyi körülményeinek, így különösen a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együtt lakó személyek számának megváltozása miatt cseréli el a lakást, és a jogszabály által említett indokok nem állnak fenn.
Az önkormányzati lakás bérleti jogának cseréjéhez történő hozzájárulás nem tagadható meg akkor sem, ha az a) vagy b) pontjában megjelölt indok a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együtt lakó személyek esetében áll fenn.
Ha a bérbeadó a lakáscsere szerződéshez történő hozzájárulását a törvény rendelkezései vagy a joggal való visszaélés tilalma folytán nem tagadhatja meg, a csere következtében létrejövő új bérleti szerződés feltételeit sem állapíthatja meg terhesebben a cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinél, kivéve, ha ehhez a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárul. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a lakbér megállapítására, ha a csere folytán bérleti jogot szerző cserélő fél a korábbi bérlőtől eltérő lakbér-besorolásba esik.
Mi lesz a bérleti joggal a bérlő halála esetén?
A bérleti jog a bérlő halálával nem biztos, hogy megszűnik, mivel lehetnek olyan személyek, akik a bérleti jog folytatására jogosultak. Több jogosult esetén a jogosultak közti sorrendet a törvény határozza meg.
- A bérleti jog folytatására jogosult lehet az eltartó (aki az önkormányzati lakás bérlőjével tartási szerződést kötött) bármilyen lakás esetén.
A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha
- a) a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, és
- b) az eltartó a szerződésben vállalt tartási – vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti – kötelezettségét teljesítette, továbbá
- c) a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.
Az a személy, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, az önkormányzati lakás esetén jogosult a bérleti jog folytatására, feltéve, ha a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. Ilyen személynek kell tekinteni a bérlő házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, továbbá a szülőjét, amely felsorolás egyben rangsort is jelent közöttük a bérleti jog folytatása iránti „versenyben”.
Ha több azonos sorrendben jogosult van (pl. több gyermek), akkor – eltérő megállapodásuk hiányában – a lakásbérleti jogot bérlőtársként folytathatják.
Ingatlanvásárlás
Érdemes-e megvenni banki követelés alatt álló ingatlant?
Az egyre magasabbra emelkedő ingatlanárak között vonzó ajánlatnak tűnhetnek azok a jóval a piaci ár alatt kínált lakások, amelyeken a fennálló biztosítékok a követeléssel együtt a bankoktól elkerültek olyan adósokat érintően, akik nem tudták törleszteni a jelzáloghitelüket. Dr. Réder Erika jogász szakértőnk részletesen összefoglalja, mire kell figyelni egy ilyen ingatlan vásárlásának esetében.
Az önkormányzati lakás bérleti jogának folytatására jogosultak és az eltartó eltérő megállapodásának hiányában a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot az eltartó folytatja.
Nem kizárt, hogy a bérleti jogviszonyt érintően a szerződés, vagy a jogszabály alapján valamely személynek bérlőkijelölési joga áll fenn a bérlő halála esetére. Ebben az esetben ez a személy fogja meghatározni, hogy a lakás bérleti jogát mely személy folytathatja.
Aki a lakásbérleti jogot folytatja, köteles a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett továbbra is biztosítani azok részére, akik a bérlő halálakor jogszerűen laktak a lakásban.
Nem kell tehát megijedni az “önkormányzati bérlakás eladó” hirdetéstől…
… de tudnunk kell, hogy a jogszabályi rendelkezések szerint ez nem a bérleti jog adásvételét fogja valójában jelenteni, hanem a tulajdonunkban lévő lakás, vagy tulajdoni hányad, illetve bérleti jog cseréjét a kiszemelt önkormányzati bérleti joggal érintett lakásra.
Fontos azonban, hogy a megszerzendő önkormányzati bérlakásra vonatkozó megállapodás előtt részletesen érdeklődjünk az önkormányzatnál a bérletre vonatkozóan, valamint a csere lebonyolításának részletes feltételeiről.
Legyünk azonban óvatosak azokban az esetekben, ha a hirdető kész megoldással áll elő a cserealapot illetően, nehogy az önkormányzati bérlemény megszerzése helyett egy érvénytelen jogügyletbe keveredjünk.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
