Anna Amélie immár az otthonunkba is beköltözött: Oláh Anna, a különleges stílusáról ismert magyar tervező a jellegzetes vonalrajzos táskák és pólók után lakberendezési kollekcióval jelentkezett.
A közönség főként a táskáid által ismer. Miért fordultál a lakberendezés felé?
A márkám én magam vagyok, ahogy alakulok, úgy fejlődik és formálódik velem együtt. A Home kollekciót ösztönösen, évek alatt hoztam létre. Benne van minden, ami inspirált, ami gyerekkorom óta történt velem, a családi otthonunkat formáló festőművész és bőrdíszműves édesanyám, ötvösművész édesapám, akivel gyerekkorom óta járok a milánói dizájnhétre, az Olaszországban látott csodálatos alapanyagok, valamint az építész barátom, akivel együtt gondozzuk rengeteg növényünket a lakásunkban.
A jellegzetes line-art rajzaid nemcsak a Home kollekcióban, hanem különféle belsőépítészeti projektekben is szerepelnek.
Folyamatosan az ipar- és a képzőművészet határán táncolok, néha erre, néha arra billenek. Az Anna Amélie Lines tulajdonképpen a képzőművészeti szegmense az Anna Amélie-nek. Nem válik el teljesen sem a divattól, sem a dizájntól, hiszen ezek a minták megjelennek digitális print formában a ruháimon és a lakástextileken. Még az édesapámmal és a barátommal közösen tervezett lámpa prototípusán is visszatérnek – igaz, itt egyedileg, kézzel rajzoltam a korongba. A kézzel hímzett ágytakaró hosszú heteken át készült, a technikát a bennem élő romantikus nő inspirálta.
Miért a rajzolást választottad kifejezési formaként?
Művészcsaládban nőttem fel, teljesen természetes és magától értetődő volt, hogy rajzolok, gyerekkorom óta része az életemnek. Folyamatosan így fejezem ki magam. Amikor egyetemre jártam, szinte minden tanárom javasolta, hogy a textil szak helyett menjek át a grafikára. Így született meg az Anna Amélie Lines.
Hogyan kezdesz neki egy munkának?
A falrajzoknál soha nem tervezem meg előre a képet. Amikor felkérnek, egyeztetek a megrendelővel vagy a belsőépítésszel, meghallgatom az elképzeléseket. Egy étteremben, fagyizóban vagy kávézóban általában elég konkrétak; van, aki növényeket képzel el a falon, de az is előfordul, hogy szabad kezet kapok. Az egyik megbízó csak annyit mondott, hogy szeretné viszontlátni otthonuk falán a kislánya állatövi jegyét. Ha teljesen rám bízzák a kompozíciót, azt szoktam kérni, hogy legyenek ott a helyszínen, aztán a beszélgetésünk alatt születik meg a kép.
Bizonyos értelemben freskókészítő vagyok. Az Anna Amélie Lines esetében pont ezt a fajta szabadságot szeretem a legjobban: elkezdem húzni a vonalat, és azt rajzolom le, amit abban a pillanatban érzek. Ha leírnám, amit gondolok, egy egész regény születne. Egyfajta csodálatos meditáció számomra a rajz megalkotásának folyamata.
Hogyan képzeled el magad 10 év múlva?
Nagyon sok tervem van, jövőre megnyitjuk az első boltunkat az új stúdiónkban, ahol lehetőségünk lesz végre bemutatni a különféle Anna Amélie termékeket, köztük a Home kollekciót, ami így jobban beolvad a főmárkába. A táskák mellett ez lesz az egyik állandó szegmens. A termékpalettát folyamatosan bővítem, a határidőnaplóktól a bársonyfüggönyökön és bútorokon át a lámpákig.
A képzőművészeti vonalat, az Anna Amélie Lines-t megpróbálom határozottabban elkülöníteni, szeretnék részt venni nemzetközi kiállításokon és vásárokon. A hosszú távú terveim között szerepel egy iskola, ahol a tanárok és a diákok tanítják egymást művészetre, pszichológiára és minden másra. De azt is el tudom képzelni, hogy 10 év múlva csak a Home marad; igazából bármi lehetséges!