Három évtized után először díjaztak magyar városnegyed-fejlesztést a világ legrangosabb ingatlanfejlesztési versenyén, a FIABCI-n. Az elismerés nagyban köszönhető a „15 perces városkoncepciónak”, amely a közlekedés hangsúlyát a gyalogos és biciklis forgalomra helyezi át.
Okosvárosrész formálódik Budapesten, méghozzá világszínvonalú! Olvasóink többsége bizonyára hallott már róla, ez a BudaPart. A Kopaszi-gát környékén található területen évek óta zajlik a fejlesztés. Aki gyakran érinti gépkocsival a magyar főváros dél-budai régióját, saját szemével láthatta, ahogy hónapról hónapra nőnek ki a földből a modern épületek.
A hatalmas project eredménye ez lesz: strand a Duna mellett, 3 ezer okosotthon és 23 ezer munkahely, úgy, hogy minden fontos objektum 15 percen belül elérhető távolságban lesz. Az autókat a föld alá küldik, a felszínen az épületek között csak fák és zöld parkok kapnak helyet. Kivételes tulajdonságok jellemzik a gigászi okos-városrészt, ami a Kopaszi-gátnál épül. Munkatársunkat a BudaPart fejlesztője, dr. Schrancz Mihály, a Property Market Kft. ügyvezetője kísérte körbe.
Épülnek a közösségi terek
Éppen a közösségi terek, közparkok kialakítása zajlik, hamarosan befejezik a közszolgáltató intézményeket is magába foglaló lakóépületet – tájékoztatott Schrancz Mihály. A BudaPart projekt keretében 20 hektár zöldfelületet alakítanak ki, ezzel az ötödik legnagyobb közpark jön létre Budapesten. A 2015-ben megkezdett építkezés várhatóan 2030-ra készül el, ennek eredményeként 15 lakóépületben összesen háromezer lakás találhat lakóra, a 12 irodaházban pedig 25-30 ezren dolgozhatnak majd.
Város a városban
A fő szempont a városrész tervezésekor az volt, hogy minden sétatávolságra legyen: a bank, a munkahely és az óvoda bármelyik lakástól 15 percen belül elérhető. Az első ütemek során a városnegyed belvárosias részei jöttek létre, így a sétáló- és bevásárló utca. Az itteni belváros közlekedési szerkezetét az V. kerületi Hold és Aulich utca mintájára alakították ki, amelyek szélessége 21-22 méter. Parkolni a mélygarázsokban lehet, így a utakat csak fák szegélyezik majd. A most induló fejlesztési ütemek során megépül az óvoda, a bölcsőde, az orvosi rendelő. Megkezdődik a zöldfejlesztések újabb fázisa is, ennek során 3 hektárral bővül a parkfelület. Budapest egyik legnagyobb közparkja jön létre így okoslakásokkal, munkahelyekkel és számtalan szolgáltatással.
Fenntartható, ökotudatos terület
Nemcsak megőrizni, hanem bővíteni is szeretnék a Kopaszi-gátat is magában foglaló terület növény- és állatvilágát. Az irodai fejlesztéseknél kiemelt szempont az energiahatékony megoldás, a víztakarékos berendezések telepítése. A lakóépületekre jellemzők az okosmegoldások. Az egészségtudatos életmód is előtérbe kerül: a városrész déli peremén sportolásra és kikapcsolódásra alkalmas dombos területet alakítanak ki. Fejlesztik a közlekedési infrastruktúrát: Az 1-es villamos már Kelenföldig szállítja az utasokat, ami biztosítja a városnegyed összeköttetését az M4-es metróval, valamint hosszabbított útvonalon közlekedik a 154-es buszjárat, ami már érinti a Kopaszi-gát és a BudaPart területét is.
Ingatlanos Oscart ért az okosvárosrész
Három évtized után először díjaztak magyar városnegyed-fejlesztést a világ legrangosabb ingatlanfejlesztési versenyén, a FIABCI-n. Az elismerés nagyban köszönhető a „15 perces városkoncepciónak”, amely a közlekedés hangsúlyát áthelyezi a gyalogos és biciklis forgalomra. Ezzel pedig mintaként szolgál a nagyvárosok emberközpontú, fenntartható, élhető átalakításához.
Az okos megoldások nem csak a lakóingatlanokban, de a nyaralókban is hasznosak: minderről a friss, augusztusi Lakáskultúrában olvashatsz!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
Az első panellakást Magyarországon Dunaújvárosban építették 1959-ben. A következő évtizedekben rohamtempóban nőttek ki a földből ezek a házak, a hatvanas években a három lépcsőházas, négyemeletes paneleket, tíz évvel később pedig már a tízemeletes épületeket húzták fel. Ma Magyarországon közel kétmillió ember él panellakásban. Ez is érdekelhet
Néhány évtizedre tervezték, még ma is az egyik legnépszerűbb ingatlan: miért szeretjük ennyire a panelt?
