Sokak álma: gyönyörű műemléképületben berendezni az álomotthonukat. Az épített örökséget számos ponton védik – és ez így is van jól –, ami az új lakóknak nem kevés fejtörést okozhat. Jogász szakértőink segítenek eligazodni a műemlékvédelem és a helyi védelem útvesztőiben.
Az építészeti örökségvédelem jegyében számos csodás épület felújítása, korszerűsítése ütközhet akadályokba. Mielőtt új házat vásárlunk, vagy belefognánk a felújításba, érdemes utánaolvasni, tájékozódni, mivel is jár mindezen munka. A műemlékvédelem és a helyi védelem jó néhány jogi kérdést felvet.
Kezdjük az alapokkal!
Mivel jár, ha helyi védelem alá akarják helyezni a házat, ahol lakunk, vagy olyan ingatlant szeretnénkk vásárolni, amely helyi védelem alatt áll? A könnyebb érthetőségért először is vegyük sorra a fontosabb definíciókat.
A törvény szerint műemlék minden olyan építmény, történeti kert, történeti temetkezési hely, műemléki terület (valamint ezek maradványa, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere), amely hazánk múltja és a magyar nemzet vagy más közösség hovatartozás-tudata szempontjából országos jelentőségű. Vonatkozik mindez a történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék alkotórészeire, tartozékaira és beépített berendezési tárgyaira is.
A helyi építészeti örökség részét képezik azok az elemek, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, de sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik.
Ki kezdeményezheti az eljárást?
A helyi védelem alá helyezési eljárás indulhat az ingatlan tulajdonosának bejelentésére vagy hivatalból, az önkormányzat kezdeményezésére is.
Ki dönt arról, hogy mi kerüljön helyi védelem alá?
A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása az önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és kerületi önkormányzat együtt) feladata. Ők határozzák meg a helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését, illetve a védettséggel összefüggő korlátozásokról, kötelezettségekről és támogatásokról is a testület dönt. A településképi rendeletet az önkormányzatok közzéteszik a honlapjukon, de elérhetők a Nemzeti Jogszabálytár oldalán is.
Mit jelent az értékvizsgálati folyamat?
Mielőtt az önkormányzati képviselő-testület döntene arról, hogy helyi védelem alá helyez egy épületet, értékvizsgálat zajlik. Az önkormányzat ilyenkor a települési építészeti értékvizsgálat alapján „Elővédelmi jegyzékbe” veszi a házat (egyedi védelem) vagy akár egy háztömböt (területi védelem).
Milyen korlátozások vonatkoznak a helyi védelmi eljárás álló házakra?
Már az „Elővédelmi jegyzékbe” vett építészeti örökségen tervezett bármely építési vagy bontási tevékenység (vagy azt megelőző engedélyezés) egyszerű bejelentési, településképi bejelentési, valamint telekalakítási eljárásának megkezdése előtt is szakmai konzultációt kell lefolytatni.
Honnan értesülhetünk arról, hogy az épület helyi védelem alatt áll?
Az önkormányzati rendeletben megállapított helyi egyedi építészeti védelmet jogi jellegként az ingatlan-nyilvántartásban kell feljegyezni. Így, aki a tulajdoni lapot az ingatlan-nyilvántartásból lehívja, azonnal értesül erről.
Ezen felül az önkormányzat honlapján is közzéteszi mind az „Elővédelmi jegyzéket”, mind pedig az egyedi vagy területi védelem alatt álló ingatlanok listáját.
Kaphat-e a ház támogatást az egyedi védelem alatt álló ingatlanra?
Az önkormányzatok általában támogatással segítenek, hogy a tulajdonosok, a társasházak a jogszabályban előírt és a helyi védelemmel érintett ingatlanokon szükséges munkálatokat el tudják végezni. A támogatás pályázati formában érhető el az önkormányzat döntésének megfelelően, akár vissza nem térítendő támogatásként.
A helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható el. Esetleges pusztulása esetén a védett építményt az eredeti (építéskori) állapotnak megfelelően, hiteles módon vissza kell építeni, a védett kertet helyre kell állítani.
A védett értékeket épségben kell fenntartani és méltó használatáról gondoskodni kell. Ez – különösen a védettségre okot adó jellegzetességének megóvása, fenntartása, jókarbantartása, állagmegóvása, helyreállítása – a tulajdonos, vagyonkezelő feladata.
Mi a helyzet a felújítással?
A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség esetében építés, felújítás, átalakítás, bővítés, részleges bontás csak értékvédelmi dokumentáció alapján és az alábbiak betartásával végezhető.
A helyi építészeti örökség védettségére okot adó jellegzetességei nem változtathatók meg. Törekedni kell a védett értéket fizikai valójában történő megőrizésére, részleges bontás csak utólagos, építészeti értéket nem képviselő épületrészek esetében lehetséges. Felújításuk, visszaépítésük esetében előnyben kell részesíteni az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a képző- és iparművészeti tartozékok restaurálását.
Védett épületek esetében az egyes homlokzati felületek részleges felújítása és részleges átszínezése nem megengedett. Utólagos hőszigetelés nem járhat a homlokzatok anyagának és eredeti díszítésének, párkányainak megsemmisülésével, eltűnésével.
A tetőfedésre vonatkozó előírás a védelem alatt álló épületek esetében azok melléképületeire, kerti építményeire, kerítésére is vonatkozik.
Ha korszerűsítenénk…
Védett épületen elektronikus hírközlési építmény, berendezés elhelyezése csak az épületen belül (például a tetőtérben), lapos tetős épület esetében az épület architektúrájához illeszkedő takarásban lehetséges.
A helyi védett érték korszerűsítése – különösen az energiahatékonyságra vonatkozó követelmények betartása, az energia-megtakarítási célú felújítás – nem okozhatja a védett értékek helyreállíthatatlan sérülését, elvesztését.
Védett táj- és kertépítészeti alkotás esetében, annak terepalakítását, struktúráját, jellegzetességeit, növényzetének összetételét, a koros fákat, kerti szobrokat, padokat és egyéb épített tartozékokat, a kerítés, közterületi támfal kialakítását, anyaghasználatát, formáját, felületképzését meg kell őrizni.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Lájkoljon minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogasson vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várjuk minden nap!
