Ahhoz, hogy a későbbiekben elkerülhessük az előre nem várt problémákat, jogász szakértőink sorra veszi azokat a pontokat, amelyekre mindenképp érdemes kitérni, rákérdezni, esetleg utánajárni az albérlettel kapcsolatosan.
A legfontosabb fogalmak a lakásbérletről
A lakásbérleti szerződés alapján a bérbeadó a lakás időleges használatának átengedésére, a bérlő a lakás átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. A bérbeadó és a bérlő között bérleti jogviszony jön létre, amely a felek megállapodásától függően lehet határozott vagy határozatlan idejű.
Ezt olvastad már?
Kit terhel a javítás költsége egy albérletben?
Csőtörés, beázás, csöpögő csap – egy lakás bérbeadásakor felmerülhetnek olyan problémák, amelyeket javítani kell. Ki fizet: a bérlő vagy a tulajdonos? Dr. Réder Erika válaszol.
Írásba foglalva, de kell-e közjegyzői okirat?
Fontos kiemelni, hogy a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Az írásbeliség jelen esetben garanciális szabály, hiszen egy tartós kapcsolatról van szó bérbeadó és bérlő között.
A bérbeadók gyakran élnek a jogszabály adta lehetőségükkel, hogy a teljes bérleti szerződés, vagy legalább a bérlő által egy egyoldalú, bérleti díj fizetésre és a kiköltözésre irányuló kötelezettségvállaló nyilatkozatot közjegyzői okirati formában írják alá. Fontos ez, hiszen a jogszabályban részletesen leírt feltételek esetén a bérbeadónak nem kell peres eljárást kezdeményeznie a bérlővel szemben ha például nem fizet. Így mind az elmaradt bérleti díjat és rezsi költséget, mind pedig a bérlő kiköltöztetését végrehajtás útján lehet kikényszeríteni.
Bérlő, bérlőtárs, albérlő, társbérlő
A bérleti jogviszonyban akár a bérbeadói, akár a bérlői oldalon is több személy állhat. A lakást több bérlő együttesen is bérelheti, akiket bérlőtársaknak nevezünk. A bérlőtársi jogviszony létrejöhet a szerződés megkötéskor. De az is lehet, hogy a lakást bérlő egy idő után szeretné megosztani a bérleményt egy másik személlyel. Ő a bérleti szerződésbe ily módon, természetesen a bérbeadó hozzájárulásával és a bérleti szerződés módosításával beléphet.
A fenti példát említve ez nagyon gyakori eset, hiszen az egyetemisták a költségek optimalizálása érdekében gyakorlatilag rezsiközösséget alkotva vagy eleve együtt bérelnek lakást, vagy megosztják a bérleményüket mással. A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges. Ez azt jelenti, hogy például a lakás teljes bérleti díját a bérlő bármelyik bérlőtárstól követelheti, akik majd egymás között kell elszámoljanak.
Fontos elhatárolni a bérlőtárs és az albérlő fogalmát. Az albérlet szó használata a hétköznapokban keveredik a bérlet fogalmával. Albérletről akkor beszélünk, ha a lakás tulajdonosa valakinek szerződés alapján biztosítja a lakást és engedélyezi, hogy a bérlő a lakást tovább hasznosítsa. Tehát: anélkül, hogy maga a lakásba költözne akár az egész lakást tovább, albérletbe adja. Ebben az esetben az albérlő a bérlő felé, a bérlő pedig a tulajdonos felé tartozik elszámolni, az albérlő nincs közvetlen kapcsolatban a lakás tulajdonosával.
Ha a szerződés alapján a bérlők a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják, társbérletről beszélünk. Ebben az esetben a bérlők egymástól függetlenek, mindenki külön köt szerződést a tulajdonossal és számol el vele minden hónapban.
Energiahatékonysági bizonyítvány
A bérbeadó az épületre, az abban lévő lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó, jogszabályban meghatározott energiahatékonysági tanúsítványt vagy annak másolatát a szerződés megkötését megelőzően köteles az új bérlőnek bemutatni. Ezt szerződés megkötésével egyidejűleg a bérlőnek át kell adni. Ezt célszerű minden esetben a szerződés aláírása előtt megtekinteni, hiszen fontos információval szolgál a lakás komfortosságával, illetve a fizetendő rezsi mértékével kapcsolatban. Az energiahatékonysági bizonyítvány 10 évig érvényes.
Mi is az a kaució?
Akkor beszélünk a hétköznapi szóhasználattal szólva kaucióról, ha a felek megállapodása alapján a bérlő a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségeinek biztosítékául a bérbeadó részére meghatározott pénzösszeget köteles fizetni. A bérleti szerződés megkötésekor általában 2 havi kauciót és az első havi bérleti díjat kell megfizetnie a bérlőnek. A bérlőket védő garanciális szabály, hogy abban az esetben, ha a kaució összege meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, a túlzott mértékű biztosítékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti.
A kaució a bérlő nem, vagy nem szerződésszerű teljesítésére nyújt biztosítékot a bérbeadó számára, ugyanis a szerződésben rögzített feltételek szerint jogosult például a hátralékos közüzemi költségeket ebből az összegből rendezni. A bérleti szerződés megszűnése esetén a bérbeadónak a kaucióval el kell számolnia a bérlő felé. Ez a birtokba történő visszaadás után történik, hiszen lehetséges, hogy a kauciót a bérbeadónak éppen a nem szerződésszerűen visszaadott, megrongált lakás helyreállítására kell fordítania.
Rendeltetésszerű használat
A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek. Ez azt jelenti, hogy a lakásban lévő fűtő, hűtő, melegvizet vagy az áramot szolgáltató berendezéseknek vagy a bérelt lakásban lévő mosógépnek használhatónak kell lennie. Tanácsos a bérleti szerződés aláírásával egyidőben tételes listát készíteni a lakásban lévő berendezésekről, berendezési tárgyakról. Célszerű azokat kipróbálni a későbbi viták elkerülése érdekében.
A lakbér és fizetése
A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában nem állapodtak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles fizetni.
Kell-e számlát adni-kapni a bérleti díjról?
Sokszor felmerülő kérdés a gyakorlatban a bérleti díj fizetéssel kapcsolatban, hogy kell-e számlát kiállítania a bérbeadónak.
Abban az esetben, ha a bérbeadó természetes személy, akkor attól függően, hogy a személyi jövedelemadó rendszerében melyik formát választotta, a bérbeadási tevékenység az alábbi módokon végezhető:
- egyéni vállalkozóként
- adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélkül magánszemélyként
- adószámos magánszemélyként.
A rendszeres bevételszerző tevékenységre tekintettel a természetes személy adóalanykénti bejelentkezés és az adószám hiányában is alanya az általános fogalmi adónak, ezáltal az Áfa tv-ben meghatározott bizonylat kibocsátására kötelezett. A számviteli bizonylaton az adóalany neve mellett az adóazonosító jel szerepeltethető, tehát be kell jelentkeznie az adóhatóságnál. Ebben az esetben, illetve egyéni vállalkozó esetén számlát kell kiállítani, feltüntetve azon az adóhatóságtól a bérbeadás céljára vagy az egyéni vállalkozás részére adott adószámot.
Abban az esetben, ha a bérbeadó például egy korlátolt felelősségű társaság, akkor a számla kibocsátási kötelezettség fennáll.
A bérbeadónak attól függően, hogy az ingatlan bérbeadás alapvetően áfamentes tevékenységével összefüggésben választotta-e az áfa kötelessé tételt kell áfás vagy áfamentes számlát kiállítania a bérleti díjról.
A bérleti szerződés megszűnése, felmondása
Sajnos nem alap nélküliek a történetek azokról az esetekről, amikor a bérlők nem fizetnek, de kiköltözni sem akarnak a lakásból.
Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.
Az itt ismertetett szabályok nagyon szigorúak és elmulasztásuk a felmondás jogellenességével jár.
Természetesen a bérlők nem tudnak a fenti szabályok alól kibújni az által, hogy nem veszik át a felszólító levelet vagy a felmondást. Hiszen a levél átvételének megtagadása vagy egyszerűen át nem vétele esetén is beáll a kézbesítési vélelem. Tehát úgy kell tekinteni, mintha a felszólításról, a felmondásról a bérlő tudomást szerzett volna.
Abban az esetben, ha a bérlő a bérleti jogviszony felmondással történő megszűnése ellenére nem költözik ki az ingatlanból, az ott tartózkodása idejére használati díjat köteles fizetni, amelynek összege a bérleti díj összegével egyezik meg. Természetesen köteles megfizetni a közüzemi költségeket is.
Még több hasonló cikk
Így teheted otthonossá a kollégiumi szobát!
Akár kollégiumban, akár albérletben laksz majd ősztől, néhány praktikus tippel még kényelmesebbé és stílusosabbá varázsolhatod a lakóteredet.
A bérbeadó zálogjoga
Ingatlan bérbeadóját zálogjog illeti a bérleti díj és a költségek erejéig a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain. A bérbeadó mindaddig, amíg zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását.
Ha a bérlő kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. Ha ezt elmulasztja, zálogjoga megszűnik.
Mi történik, ha a bérelt lakásnak új tulajdonosa lesz vagy a bérlő meghal?
Abban az esetben, ha a tulajdonos a lakását eladja, ez a tény a bérleti szerződés fennállásán és feltételein nem változtat. Az új tulajdonos tehát a bérleti szerződéssel terhelt ingatlant szerzi meg. Az új tulajdonos pedig a szerződés és a jogszabályok rendelkezései szerint lesz jogosult a bérleti jogviszonyt felmondani, ha szüksége van a lakásra.
A bérleti jogviszonyt, mivel sem bérbeadói, sem bérlői oldalon nem személyhez kötött, nem szünteti meg a bérlő vagy a bérbeadó halála. A bérlő örökösei számára a Ptk. 30 napon belül gyakorolható felmondási jogot biztosít, hiszen ésszerűtlen lenne őket olyan dolog birtokban tartására és használatára, továbbá ennek fejében ellenszolgáltatás nyújtására kötelezni, amelyre szükségük nincsen.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
