Mire figyeljünk online bútorvásárláskor?

Csak egy kattintás, és máris úton van az otthonunk legújabb darabja. Bár elsőre nagyon egyszerűnek és praktikusnak hangzik, a későbbiekben azonban sok bosszúságtól megkímélhetjük magunkat, ha tisztában vagyunk az internetes vásárlás néhány alapvető tudnivalójával.

Mielőtt a vásárlás mellett döntünk…

… ellenőrizzük, hogy a weboldal rendelkezik-e SSL tanúsítvánnyal. Ennek a szerepe, hogy a kapcsolatot titkosítsa a weboldal és a szerver között, így illetéktelenek ne tudjanak hozzáférni a vásárló által a weboldalon megadott adatokhoz (nevek, jelszavak, bankkártya adatok). Úgy tudjuk felismerni a biztonságos kapcsolattal rendelkező weboldalt, hogy az oldal betöltésekor egy zöld lezárt lakat jelenik meg a weboldal címe előtt.

Érdemes minden esetben elolvasni a honlapon található adatvédelmi és adatkezelési tájékoztatót is, hiszen ezen dokumentumból fogja megtudni a weboldalra látogató, hogy milyen adatokat, hogyan és hol, ki és mennyi ideig kezel, illetve kinek ad át a weboldal üzemeltetője. Amennyiben hozzájárunk pl. az ún. süti (cookie) kezeléséhez, akkor az adott honlap a számítógépen vagy mobilon, illetve tableten kis szövegfájlokat tárol el a látogatások alkalmával. A sütik elfogadásával többek között a hozzáféréshez használt számítógép IP-címe, valamint a látogatás dátuma és időpontja kerül rögzítésre.

Ezeket az adatokat a weboldal fejlesztése és marketing célokra használják fel általában, azonban ezek nem tartalmaznak személyes adatokat. Személyes adatok megadására a megrendeléshez, vásárláshoz, fizetéshez lesz szükség, amikor is a megrendelő neve, címe, adószáma, telefonszáma, a szállítás címe kerül rögzítésre, valamint fizetéskor a bankkártya adatok. Ezen utóbbi adatoknak a megadását is csak kifejezetten az adatvédelmi tájékoztató elfogadásával lehet megadni, így azzal, hogy rendelünk, fizetünk és előtte az adatvédelmi szabályok négyzetet bepipáljuk, a weboldalon található adatvédelmi tájékoztatót is kifejezetten elfogadjuk.

Feltétlenül olvassuk el az Általános Szerződési feltételeket (ismert rövidítése ÁSZF) hiszen ebben találja meg a felhasználó a teljes vásárlási folyamatra vonatkozó szabályokat. Megrendelés és fizetés esetén is kifejezetten kérni fogják ezen ÁSZF elfogadását.

További tájékoztatást találunk ezen az oldalon, ahol azon súlyos jogsértést elkövető webáruházakat találjuk meg, amelyek jogsértő magatartását a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, vagy a bíróság jogerősen megállapította.

Szerződés jön létre a weboldalon történő rendeléssel?

Az ingóságok, így a bútorok vásárlása esetén sem követelmény, hogy a bútor vásárlásra vonatkozó szerződés írásba legyen foglalva. Ez azt jelenti tehát, hogy akár szóban, sőt, akár telefonon is meg lehet rendelni egy bútort, és annak átvételekor a vételár kifizetésével az ügylet realizálódott is.

A weboldalon történő vásárlás esetén nem ilyen egyszerű az eljárás, hiszen éppen a vásárlók megfelelő tájékoztatása és a biztonságos vásárlás érdekében szigorú szabályok vonatkoznak a weboldal üzemeltetőjére az elektronikus úton, a távollévők között történő szerződéskötés esetén.

Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót

a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben;

a vállalkozás nevéről;

a vállalkozás székhelyének postai címéről, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámáról, a telefaxszámáról és az elektronikus levelezési címéről, továbbá annak a vállalkozásnak a nevéről és postai címéről, akinek a nevében eljár;

a vállalkozás üzleti tevékenysége helyének postai címéről, és annak a vállalkozásnak a postai címéről, akinek a nevében eljár, akihez a fogyasztó a panaszait címezheti, ha e cím az előző pont szerint megadott címtől eltér;

a szerződés szerinti termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy – ha a termék vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel;

határozatlan időre szóló vagy előfizetést magában foglaló szerződés esetében arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege a számlázási időszakra vonatkozó valamennyi költséget tartalmazza. Ha az ilyen szerződés átalánydíjas, arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege egyúttal a teljes havi költséget is jelenti. Ha az összes költséget nem lehet előre kiszámítani, a fogyasztót tájékoztatni kell az ellenszolgáltatás összegének kiszámításának módjáról;

a szerződés megkötéséhez alkalmazott, távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz használatának díjáról, ha azzal összefüggésben az elektronikus hírközlési szolgáltató által a hívó fél számára az előfizetői szerződésben meghatározott díjon felül további díj terheli a fogyasztót, vagy a telefonhívás, üzenetküldés emelt díjas szolgáltatás igénybevételével jár;

a teljesítés feltételeiről, így különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról;

az elállás, illetve felmondási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről, valamint a jogszabály 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról;

arról, hogy az elállás, illetve felmondási jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és – a távollévők között kötött szerződés esetében – a termék postai küldeményként nem küldhető vissza;

arról, hogy a fogyasztó köteles megtéríteni a vállalkozás ésszerű költségeit, ha a teljesítés megkezdését követően gyakorolja a felmondási jogát;

arról, ha a fogyasztót nem illeti meg az elállás, illetve felmondási jog, illetve azokról a körülményekről, amelyek teljesülése esetén a fogyasztó elveszíti az elállás, illetve felmondási jogát;

a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről;

az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, valamint a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről;

arról, hogy rendelkezésre áll-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódex, illetve a magatartási kódexről történő másolatkérés módjáról;

adott esetben a szerződés időtartamáról, és ha a szerződés határozatlan időre szól vagy a szerződés a határozott idő elteltét követően határozott időre meghosszabbodik vagy határozatlan idejűvé alakul át, a szerződés felmondásának feltételeiről;

a fogyasztó kötelezettségeinek szerződés szerinti legrövidebb időtartamáról;

a fogyasztó által a vállalkozás kérésére fizetendő vagy biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi biztosíték nyújtásáról és annak feltételeiről;

a digitális adattartalom működéséről, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésről;

a digitális adattartalom hardverrel és szoftverrel való együttműködési képességéről a vállalkozástól ésszerűen elvárható ismereteknek megfelelően;

a jogszabályi előírás vagy a vállalkozás döntése alapján a vállalkozásra nézve kötelező peren kívüli panaszkezelési mód és vitarendezési mechanizmus igénybevételének lehetőségéről, valamint az ehhez való hozzáférés módjáról;

a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről.

Fontos garanciális szabály, hogy mielőtt a vásárló megrendelését leadja, kifejezetten tudomásul kell vegye, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után.

Az elektronikus úton, távollévők között történő szerződéskötéshez kívánalom tehát, hogy a honlapon történő megrendelésről a weboldal, illetve a szolgáltató fél e-mailben visszaigazolást küldjön, mivel ezzel lesz az ügylet lezárt és nyomon követhető.

Mikor kell fizetni?

Azt, hogy az adott bútort már a megrendeléskor előre ki kell-e fizetni, vagy lehetőség van utólagos fizetésre, illetve előleget kell-e fizetni, ezeket a feltételeket minden esetben az ÁSZF-ből kell megismernie az interneten vásárlónak. A bútor vételárán kívül fontos utána nézni a szállítási feltételeknek, azok közül is a költségeknek, amelynek díját – az ingyenes kiszállítás esetét kivéve – minden esetben külön meg kell határozni a honlapon. Mielőtt a megrendelést leadjuk, minden esetben ellenőrizzük a vásárlással kapcsolatos minden költséget, elkerülendő a meglepetéseket.

Milyen speciális jogai vannak az interneten vásárlóknak?

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, amely a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szól, a távol lévők közötti szerződéskötés esetén kifejezetten biztosítja 14 napig az indokolás nélküli elállási jogot. Erről a jogáról a vásárlót előzetesen tájékoztatni kell, ennek hiányában az elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik.

Ez a speciális szabály azonban kizárólag a természetes személy vásárlókra vonatkozik, vállalkozás általi megrendelés esetén nem.

Ha a fogyasztó eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. Bútorvásárlás esetén a vállalkozás mindaddig visszatarthatja a fenti összeget, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte; a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Nem illeti meg a vállalkozást a visszatartás joga, ha vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza.

Kellékszavatosság, termékszavatosság, jótállás

A vállalkozás, vagyis a weboldalon szereplő eladó a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmak pontos és megfelelő használatával köteles megadni a szerződéskötést megelőző előírt tájékoztatást olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség. A fent hivatkozott rendelet 3. mellékletében található erre vonatkozóan részletes mintatájékoztató.

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint

a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan – többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy

b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. A szavatossági idő új termék esetén általában 2 év, használt termék esetén 1 év.

Vállalkozás által a fogyasztónak eladott ingó dolog hibája esetén a fogyasztó a termékszavatosság körében követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt az általa előre meghatározott feltételek szerint vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Jótállás esetén a bizonyítás megfordul, hiszen a vállalkozó csak akkor mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka az eladás után keletkezett. Tartama általában 1–5 év, de legtöbbször egybeesik a jog által biztosított szavatosság időtartamával, azaz 2 év. Nagyobb értékű cikkek esetében általában hosszabb jótállási időszak van, amely gyakran a termék megadott alkotóelemeire vonatkozik.

Hova fordulhat a vásárló a panaszával?

Mindenekelőtt az értékesítést végző vállalkozás felé kell a panaszt benyújtani. Abban az esetben, ha nem vagyunk elégedettek a válasszal, problémánk nem nyert jogorvoslatot, akkor békéltető testületi eljárást kezdeményezhetünk, akár a lakóhelyünk, akár a vállalkozó cég székhelye szerinti Békéltető Testületnél, de panaszbejelentést tehetünk közvetlenül a Fogyasztóvédelmi Hatósághoz is. A vásárló természetesen nincs elzárva attól sem, hogy közvetlenül bírósághoz, vagy a Gazdasági Versenyhivatalhoz forduljon olyan jellegű panaszával, mint például a vásárlók megtévesztése, vagy tisztességtelen piaci magatartás megsértése.

A magyar szabályozáson kívül az Európai Bizottság által működtetett európai online vitarendezési (OVR) platform is rendelkezésre áll, amelynek célja, hogy a színvonalas vitarendezés lehetőségét biztosítva biztonságosabbá és tisztességesebbé tegye az online vásárlást.

A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!