Néhány éve még azt jósolták, hogy drasztikusan csökken a könyvtárak jelentősége, ám – mint azt az alábbi példák mutatják – éppen az ellenkezője történik.
Az egykor kizárólag kutatásra, elmélyült olvasásra szánt, csendbe burkolódzó intézmények helyét a forgalmas városi találkozópontként új életre kelő könyvtárak vették át. A változást egyfelől a digitalizáció térnyerése indukálta, hiszen az online is elérhető adatbázisok, kutatható anyagok, sőt teljes könyvtári gyűjtemények szükségtelenné tették a fizikai jelenlétet.
Azon túl, hogy modernizálták az archiválást és a nyilvántartást, automatizálták a kölcsönzést, robotizálták a raktározást, az intézmények újragondolták működésüket. A határokat kiterjesztették, szolgáltatásaikat bővítették, és ma már olyan multifunkcionális térként definiálják magukat, ahol jól megférnek egymás mellett a változatos intellektuális és kreatív tevékenységek.
A 21. századi könyvtár nyitott, befogadó és inspiráló. Tájékoztat, segíti a tanulást, kultúrát közvetít és közösséget teremt. Ez utóbbi a digitális kor egyik legnagyobb kihívása, hiszen az online világban a fizikai kapcsolatokra nagyobb szükségünk van, mint valaha. Napjainkban egy korszerű könyvtárban társas programok tucatjai zajlanak a könyvek kölcsönzése mellett.
A könyvtár tehát vonzó találkozóhely lett, nem hasonlít a mennyezetig érő polcok sokaságával és megvilágított asztalok soraival berendezett egykori olvasótermekre.
Élmény a könyvtárban
A kötetlenebb, az egyéni igényeket jobban szem előtt tartó, élményalapú tervezés dominál, ami komoly kihívás az építészek és az építtetők számára. Más igényekkel érkezik ugyanis egy kutató vagy egy egyetemista, és más elvárásokat fogalmaznak meg az olvasást csupán hobbiként űző, de igényes szórakozásra vágyó különféle célcsoportok.
Milyen konkrét válaszokat adnak a legjobb építészirodák erre a komplex kérdésre? Helsinki városi könyvtárának a megtervezése előtt széles körű közösségi felmérést végeztek, és az Oodi alig egy év alatt pezsgő városi attrakcióvá vált. Nem csoda, hiszen van itt mozi, játszóház, ingyenesen használható hangstúdió, saját digitális nyomda és egy kreatív elfoglaltságokhoz használható – többek között varrógépekből, 3D nyomtatókból álló – eszközpark, sőt kapcsolódó műhelyek is helyet kaptak az intézményben.
Vasúti járműszerelő csarnokból izgalmas könyvtár
A szolgáltatások széles palettája mellett egy könyvtár egyedi belső tereivel is fókuszpontot jelenthet az urbánus közegben. Mint a Mecanoo építésziroda tervezte holland LocHal, amelyet egy egykori vasúti járműszerelő csarnokban alakítottak ki.
Izgalmas szinteltolásokkal osztották kisebb funkcionális zónákra, az ipari architektúrával kontrasztos meleg árnyalatú, puha anyagokat használtak, és hatalmas mozgatható „textilfüggönyökkel” tették a folyamatosan változó igényekhez igazíthatóvá. Az eredetileg rideg üvegcsarnokot ma már csak „Tilburg nappalijaként” emlegetik.
Amerikai példák
Az építész felelőssége kiterjed a környezettel való szimbiózisra. A New York-i Hunters Point könyvtár tájolása és hatékony energiafelhasználása okán egyaránt figyelemre méltó, míg a philadelphiai Temple University könyvtárának tetőkertje egy gazdag flórájú városi zöldfelület, amivel az épületre hulló esővíz újrahasznosítását is megoldották.
Élménytér tinédzserekre szabva
Kifejezetten a tinédzserek ízléséhez szabva alakították ki a koreai Csondzsu városi könyvtárának legfelső szintjét. Az egybefüggő „élményteret” négy kisebb – gondolkodásra, alkotásra, játékra és kapcsolatteremtésre szánt – zónára tagolták, amelyek kreatívan támogatják a tinik ismeretszerzését, személyiségfejlődését, ugyanakkor testmozgásra is alkalmasak.
Urbanisztika
3 izgalmas gyárépület új funkcióban
Itthon és külföldön is sok izgalmas példát találhatunk arra, hogyan hasznosíthatók a régi ipari épületek: lehet belőlük loftlakás, kulturális vagy szórakoztató-központ.
