A felejthetetlen reklámszlogen még a nyolcvanas években is a gyűrhetetlen, törhetetlen, elpusztíthatatlan szuperanyagot hirdette. Következzen egy kis időutazás az ötéves tervtől a PVC-fotelig!
– Ma biztos sokan vennének cekkert, ha gyártaná valaki. Csinos, tartós, környezetbarát és édesbús fényt tör rajta az emlékezet – olvashatjuk a Néprajzi Múzeum gondozásában megjelent kiadvány hasábjain. Hammer Ferenc szociológus talán nem is sejtette, hogy kijelentése alig tíz év elteltével beigazolódik.
2015-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem textilszakos hallgatója, Grábits Ágota éppen ebből az ikonikus kiegészítőből nyert inspirációt diplomamunkája megtervezéséhez. A végeredmény: a hálós szatyor struktúrájára épülő táskakollekció, ahol megmaradt ugyan a drót és a műanyag használata, de kialakítását és színhasználatát tekintve aligha juttatná eszünkbe a hatvanas években hazafelé siető, dolgozó nő ruhatárának elengedhetetlen kellékét.
A cekker erőssége és diszkrét bája abban rejlett, hogy kis helyet foglalt el, így a megfelelő pillanatban (értsd: műszak után, a közértben) a táska mélyéről elő lehetett varázsolni, s nem kellett a nehéz, súlyos fonott kosarat cipelni. A cekker mindig vonzotta a tekintetet, hiszen az úgynevezett „miniszatyor” kezdettől fogva a demokrácia és az átláthatóság jelképe volt. Cipeltek benne krumplit a piacról vagy a korabeli reklámfotók tanúsága szerint, aki megtehette, VAT69-et vagy Cinzanót a Csemegéből. Grábits szatyor-hátizsák kombinációi a mai vagány városi nőknek készülnek, akiknek eszük ágában sincs elrejteni a kíváncsi szemek elől táskájukat és annak tartalmát.
A cikk folytatását az Artmagazin oldalán olvashatod el ide kattintva!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap.
