Kovács Zsuzsa egy férfiak dominálta pályán lett meghatározó alkotó. Kaesz Gyula úgy fogalmazott: a két világháború közötti korszakban ő volt a szakma egyetlen női sztárja.
A neves belsőépítész és bútortervező gyermekkorától érdeklődött az építészet iránt, ám a Műszaki Egyetem akkor még zárva volt a nők előtt. Így az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolába iratkozott be 1916-ban, az intézmény második női belsőépítész hallgatója volt.
A fiatal lány érzékenyen reagált a társadalmi problémákra, lelkesedett a baloldali eszmékért. A Tanácsköztársaság bukása után politikai okokból eltanácsolták, 1919-től Kaesz Gyula magántanítványaként folytatta tanulmányait. Málnai Béla, Vágó József, Pál Hugó építészirodájában és egy berlini építész mellett szerezte meg a szakmai gyakorlatot, 1928-ban pedig tanulmányutat tett Párizsban, Bécsben és több német városban.
Ember a dizájn mögött
105 év öröksége: Zeisel Éva, a kerámia nagyasszonya
Egy férfiasnak mondott szakmában volt női úttörő Zeisel Éva, akit a madarakra emlékeztető kerámiák és az organikus formák tették híressé.
1929-től önállóan dolgozott, lakásokat, bútorokat, csomagolást, bútorszövetet és díszletet is tervezett. Emellett rendszeresen jelentek meg elméleti írásai és szakmai beszámolói a Tér és Forma című folyóiratban. Legfontosabb – mértékadó külföldi lapokban is bemutatott – két világháború közötti munkái a Teréz körúti Mocca eszpresszó, egy Stefánia úti villa, Koch György építész, illetve a Révai kiadót igazgató Keéri-Szántó Andor ma is modernnek ható lakása.
A cikk folytatását a júliusi Lakáskultúra 90. oldalán olvashatod – keresd az újságárusoknál!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
