Budapest belvárosának egészét műemlékké nyilvánítaná a Fiatal Műemlékvédők Egyesülete. Ilyesmivel előttük senki nem próbálkozott, de korántsem elképzelhetetlen a siker.
Nagy szükség volt egy műemlékvédő szervezetre, amely nemcsak a jól ismert emlékeket védi, hanem folyamatosan feltár és megismertet a nyilvánossággal olyan építészeti értékeket, amelyek egyébként – sajnos, sok esetben így is – végleg megsemmisülnének – válaszolja Kecskeméti Norbert, az egyesület elnöke, amikor arról kérdezzük, miért nem tartották elégségesnek a régi műemlékvédő szervezetek eddigi tevékenységét.
– Azáltal, hogy kezdeményeztük Budapest belvárosának Műemlék Jelentőségű Területté nyilvánítását, elindítottunk egy folyamatot, amelyet nem lehetett tovább halogatni. Hiszünk benne, hogy kezdeményezésünk nem marad eredménytelen, hiszen célunk a társadalom egészét érintő közérdek.
Az elnök hangsúlyozza, figyelembe vették a realitásokat, és a nehézségek ellenére komoly esélye van, hogy munkájuk sikerrel jár. A Fővárosnál nyilván nehéz gyors eredményeket elérni, de a kerületek vezetői rugalmasabbak, és többnyire nyitottak az együttműködésre, érthető módon, hiszen saját értékeik megőrzéséről van szó.
Válogatás
5 kedvenc enteriőrünk „a Boldog Békeidők” Budapestjéből
A XX. század első évtizedének, az I. világháborút megelőző időszak gazdasági és kulturális virágzását hívjuk „a Boldog Békeidők” korának, amely építészeti szempontból is igazán különleges.
– Budapest egészen különleges építészeti kincs, és ezt nem valamiféle patriotizmus mondatja velem – folytatja Kecskeméti Norbert. – A város az eklektika, illetve a szecesszió jegyében épült a 19. század végén és a 20. század elején. A gazdasági jólétnek és az építészetpolitikai összhangnak köszönhetően kivételes korszaka volt ez a magyar történelemnek, ráadásul számos kiváló építész és tervezőmérnök dolgozott a város arculatának megalkotásán. Így néhány évtized alatt elkészült Budapest belvárosának eklektikus stílusú magva, bérházakkal, palotákkal, villákkal, középületekkel, amelyek éppen egyediségükkel adnak egységes stílusú városképet. De sajnos sokat leromboltak ezek közül az épületek közül, mások pedig siralmas állapotban vannak – komorodik el az elnök arca.
És valóban, nekünk, járókelőknek sokszor fogalmunk sincs, micsoda érték egy-egy omladozó ház, amely mellett elsétálunk – mondjuk a Ferencvárosban. Merthogy nem csupán szép homlokzatokról, díszes takaróelemekről, egyedi ablakmegoldásokról van szó. A kívülről szembeötlő elemek mellett ugyanis számos olyan építészeti megoldás vesz körül minket, amelyek megsemmisülésével szegényebb lenne a magyar kultúra; gondoljunk csak a belső udvarok szecessziós lépcsőkorlátaira, a lépcsőházakat borító csodálatos cementlap- vagy kerámiaburkolatokra, csigalépcsőkre.
Bár az egyesületet építészhallgatók hozták létre 2008-ban, ahhoz, hogy valaki aktivista legyen, nem kell szakembernek lennie. Munka pedig van bőven! Nagyon sok feltáratlan, dokumentáció nélküli épület vár még arra, hogy védelem alá kerüljön, és ez rengeteg fotózást, kutatást, komoly adminisztrációt igénylő feladat. Ráadásul az egyesület nem csupán a fővárosban tevékenykedik. Székhelyük is Dabason van, egy 18. századi, barokk stílusban épült kúriában, amelyet a műemlékvédők Dabas város Önkormányzatával közösen rekonstruáltak és korszerűsítettek, pályázati pénzekből.
érdekes helyek
Az 5 legszebb eltűnt budapesti enteriőr
Ha az épületek beszélni tudnának, biztosan elmesélnék, egykor micsoda pompás belsőépítészeti remekművek bújtak meg bennük.
Angol példa
Pályaudvarok, kastélyok és az angol történelem más fontos épületei köszönhetik megmenekülésüket a SAVE Britain’s Heritage mozgalomnak, amely 1975 óta dolgozik a szigetország értékeinek megmentéséért. A közös cél politikai hovatartozás nélkül egyesít építészeket, civileket és történészeket. Véleményüket ma már a döntéshozók sem hagyják figyelmen kívül.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért!
