Minden negyedik magyar kockaházban lakik – derül ki egy nemrég készült felmérésből, amely szerint a magyarok 33%-a a jövőt is el tudja képzelni egy ilyen típusú ingatlanban.
Nincsen vidéki főutca, de külvárosi táj sem kockaház nélkül. Valószínűleg sokakat köt valamilyen emlék a sátortetős családi házakhoz, legyen az a gyerekkor vagy egy nyaralás. A BMI Bramac reprezentatív felmérése szerint a magyar lakosok szíve inkább húz a kockaházak felé – a válaszadók további 43%-a mondta azt, hogy lehetséges, hogy vásárolna ilyen házat –, mint sem (25%), ami nem csoda, hiszen felújítással modern otthon válhat belőlük. Az ikonikus háztípust csak a mediterrán jellegű földszintes családi ház előzi meg népszerűségben a friss kutatás szerint.
Kádár-kockák, a tipikus vidéki házikók
A válaszadóknak kockaházak képeit mutatva a Kádár-kocka és a kockaház kifejezések spontán módon nagyon magas arányban beugranak. Érdekes, hogy akik nem így nevezik, azok általános, generikus megnevezéseket használnak (családi ház, átlagos, tipikus), ami arra utal, hogy ez „a vidéki ház” egyik megtestesítője.
Nem nosztalgiahullám, hanem alternatíva
Nem meglepő, de alig van olyan – a felmérésben megkérdezettek csupán 2%-a –, aki ne látott volna ilyen házat kívülről vagy belülről. A kockaházakat tehát szinte mindenki ismeri.
Sokan vannak, akik laktak vagy most is laknak ilyen házban, majdnem a magyar lakosság fele (49%), a válaszadók 23% jelenleg is ilyen típusú otthonban él. Jóval magasabb a kockában lakók aránya a falvakban, akik közül 41% él ilyen házban. A térségek közül kiemelkedik ebből a szempontból Kelet-Magyarország: az itt élők 32%-a tölti mindennapjait kockában.
Milyen a tipikus kockalakó?
A lakók több mint fele (56%) nem saját döntése alapján lakik a házban, hanem ide született (22%), a szüleivel együtt költözött oda, esetleg a párjához, párja szüleihez (14%-14%), vagy örökölte (6%). Emellett, több mint a lakosság harmada vásárolta ezt a típusú ingatlant – ez egyébként az 50-65 évesek körében a legjellemzőbb formája annak, ahogy a kockába költöztek.
Ezt imádja a magyar a kockaházakban
Jellemzően kedvező áruk (67%), illetve főként a környék miatt teszik le a voksukat a kockák mellett (45%). A megkérdezettek 65%-a gondolja úgy, hogy átalakítással kiváló otthon válik a régi épületekből, a kockaházban élők körében pedig ez a szám még magasabb (73%).
Az emberek jó alternatívát látnak a kockaházakban egy modern otthon megteremtésére, feltehetőleg azért, mert tartósnak tartják őket és úgy gondolják, hogy sokáig fognak állni (60%), emellett a vélemények szerint stabil, megbízható szerkezetűek (58%) és jól alakíthatóak (52%).
– Bár árazásukban nem térnek el jelentősen a többi téglaháztól, mégis jobb vétel lehet, mert itt valamivel biztosabban tudható, mi a műszaki tartalom. Sokaknál előnyt élvez, hogy remek felújítási „alapanyag” több okból is: strapabíró, jól alakítható, időtálló. Amiért azonban a fiatalok is felfigyeltek rá, hogy az arányai miatt a most trendi minimál stílushoz rendkívül jól passzol – magyarázza Jóna Péter, az Immo1 Cégcsoport ingatlanpiaci szakértője.
Régi házból divatos otthon
A felmérésből kiderül, hogy nagyon vegyes a kockaházak állapota, a legtöbben jó (41%) vagy közepes (22%) állapotúnak találják az ingatlant. Az ott lakók a kockaházak ötödére (17%) mondják, hogy felújított. Jellemzően a városi kockaházak felújítottak (28%), a falvakban lévők alacsonyabb arányban (10%).
A kockaház-lakók az átlagnál több felújítást terveznek. Különösen a nyílászáró-cserét (47%), tetőcserét (45%), belső szerkezeti átalakítást (30%) és a fűtéskorszerűsítést tervezik többen (42%).
A felújítás pedig könnyedén megtérülhet, főleg, ha hosszú távon tervezünk maradni: a válaszadók többsége (70%) nem is akar elköltözni a kockaházából. A kisebbségben lévő (30%) elköltözni vágyók magasabb arányban a gyerekesek közül kerülnek ki. Feltehetőleg azért, mert a család bővülésével válik szükségszerűvé a költözés.