A zöldövezetbe költözők a várostól távol talán „olcsóbb” négyzetméterárat találnak, ám a nagyobb élettérnek ára van. Az agglomeráció területére települőknek el kell fogadni, hogy a fejlesztések csak követni tudják a népesség növekedését.
Irány az agglomeráció?
Budapest agglomerációja hullámokban népesül be, az elmúlt években pedig újabb nagy hullámnak lehettünk szemtanúi: a költözési kedvet a járvány is növelte. A folyamat összességében abba az irányba mutat, hogy egyre csak gyarapodik a főváros környéki települések lakossága, ugyanakkor az érintett városok infrastrukturális fejlesztései csak késve követik a folyamatot. Ez pedig meghatározza a helyiek életminőségét.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 és 2021 között közel 48 ezerrel nőtt Pest megye lakossága – a Budapesten élők száma pedig mindeközben közel 26 ezerrel csökkent. Mindeközben egyre több helyről hallani, hogy az új ingatlanok néhány településen túlságosan leterhelik az infrastruktúrát. Folyamatosak a dugók, nehezebb a közlekedés, romlik a levegőminőség, akadozik a vízellátás, kevés az óvodai vagy iskolai férőhely. De milyen hatással bír az ingatlanpiacra a legújabb kiköltözési hullám és lesz-e ennek vége?
Menekülés a szmogból
Mint arra Balla Frigyes, a Balla Ingatlan Dunakeszi irodájának szakmai vezetője is rámutatott, Budapest agglomerációjának telítődése nem új folyamat, tulajdonképpen évtizedek óta zajlik. Már a ‘60-as években elkezdődött a kiáramlás. A költözést azok a családok indították el, akiknek már nem volt komfortos a főváros zsúfoltsága, akiket zavart a megnövekedett autóállomány, az ebből fakadó zaj- és légszennyezettség. Ők költöztek, de nem túl messze: a fővároshoz közeli településeket választották új otthonul.
A folyamat eredményeként az elmúlt évtizedekben átlagosan évi 10 százalékkal gyarapodott az agglomeráció. Így jelenleg a főváros és az azt körülvevő mintegy 30-40 kilométeres gyűrűn belül él az ország lakosságának körülbelül 30 százaléka.
Ezt erősítette tovább a pandémia és hozzájárult a folyamat erősödéséhez az újépítésű ingatlanoknál 5 százalékra csökkenő áfa is, aminek köszönhetően ugrásszerűen nőtt több település lakosságszáma az elmúlt néhány évben. A legnagyobb változást ezen a téren Érd, Szigetszentmiklós, Veresegyház, és Dunakeszi könyvelhette el – magyarázta Balla Frigyes.
Kirakják a megtelt táblát?
A megnövekedett lakosságszám azonban több településen is fennakadásokat okoz. A közlekedési zavarok, a parkolási nehézség, az óvodai és iskolai zsúfoltság (vagy egyenesen helyhiányt) növekvő elégedetlenséget okoz a már ott élők körében. Több település vezetése is jelezte, hogy kitehetik a „megtelt” táblát a város határába.
Budapest délkeleti részén, így a már említett Szigetszentmiklóson és környékén is régóta érezni, hogy a sok új beköltöző a lehetőségeknél jobban kihasználja a rendelkezésre álló infrastruktúrát. A gond leginkább talán a víz- és csatornahálózat esetében jelentkezik: Szigethalmon például előfordul, hogy fél vagy egy napra kiesik a vízszolgáltatás, míg Szigetszentmiklóson az úgynevezett „Bucka-részen” nincs áram olykor – hívta fel a figyelmet Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlan Csepeli és Szigetszentmiklósi irodájának szakmai vezetője.
A bölcsődei, óvodai, iskolai férőhelyek növelése érdekében új intézményeket építenek – jelenleg is zajlik egy iskola és egy óvoda építése Szigetszentmiklóson –, ám ebből is jól látható, hogy az infrastrukturális fejlesztések is jó pár lépéssel vannak lemaradva a népesség növekedés mögött.
Telkek és kertek
Eközben a még eladó telkek lassan elfogynak a környéken. Az új házak ára pedig rendkívül magas, jelenleg átlagosan 70 millió forint környékén kezdődik, így kérdéses, hogy mennyire és meddig lesz még rájuk fizetőképes kereslet.
Mindezek ellenére az ingatlanközvetítő szerint nincs kizárva, hogy a közeljövőben újabb átminősítésekre kerül sor. Azaz: a jelenlegi zártkerti övezeteket belterületté nyilvánítja az önkormányzat. Ez azonban még a jövő zenéje. A lehetőség megvan rá, a befektetői érdeklődés is érzékelhető ezeken a területeken – tette hozzá Marosvölgyi Gabi.
Mindenesetre, mint arra Balla Frigyes rámutatott, a fenti problémák megoldhatóak. A közműhálózat és az utak fejlesztésével, az óvodai és iskolai férőhelyek számának bővítésével javulhat a helyzet. Azt azonban nem árt észben tartani, hogy ezek a fejlesztések időigényesek, nem egyik napról a másikra lezajló folyamatok.
Balla Frigyes jó példaként hozza fel Dunakeszit. It az elmúlt években az M2-es autópálya megépítésével, új óvodák és iskolák létrehozásával, illetve a közműhálózat fejlesztésével sikerült némiképp csökkenteni az infrastrukturális hátrányt és javítani a helyiek életminőségét. Ám a lakosság növekedése várhatóan nem áll meg, ezt azonban csak komoly út- és közműhálózat-fejlesztés teheti lehetővé.
forrás: Ingatlanbazár
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várjuk minden nap!
Az ingatlanárakra gyakorolt közvetlen hatás mellett a koronavírus járvány miatt bevezetett óvintézkedések, a kijárási korlátozás, a home office és a távoktatás is olyan folyamatokat indítottak el a lakáspiacon, amelyek akkor is velünk maradhatnak, ha az élet már visszatért a megszokott kerékvágásba. Ez is érdekelhet
Így változtatta meg a járványhelyzet az otthonválasztás szempontjait
