Aki feltette már magának a kérdést, hogy lehetséges-e egyszerre megőrizni a tradíciókat, és „haladni is a korral”, mindezt persze úgy, hogy ne billenjen nagyon az egyik irányba a mérleg nyelve, az jól teszi, ha ellátogat az Iparművészeti Múzeumba.
„A design területén az értékrendszerek talán mostanra körvonalazódtak hazánkban a legpontosabban: érték lett a hagyomány, letisztult az emberközpontú szemlélet iránti igény, és cél a piacosítás is.” – mondja Dr. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának és a Magyar Formatervezési Tanácsnak az elnöke. A Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj egy olyan fejlődést generáló és irányt mutató intézmény hazánkban, amely már több, mint negyed évszázada segíti a fejlődési folyamatot: fiatal alkotók kibontakozását teszi lehetővé, és összeköti őket a gazdasági élet szereplőivel. Ezt erősíti, hogy a magyar designkultúra világhírű képviselőjeként számon tartott Herendi Porcelánmanufaktúra – az üzleti szféra követeként – elsőként döntött formatervezési ösztöndíj finanszírozása mellett, és konkrét tervezési feladatot írt ki az Ösztöndíjpályázatban.
2014-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. által felajánlott Moholy-Nagy Ösztöndíjat hat fiatalnak ítélték meg, egyenként 900.000 Ft összegben. A nyertes pályázók nagy részének az ösztöndíj az első lehetőség volt arra, hogy terveiken hat hónapon át dolgozzanak és átültethessék a gyakorlatba. A pályázatot a Magyar Formatervezési Tanács kezelte; az eredményeket bemutató kiállítás március 13. és május 10. között tekinthető meg az Iparművészeti Múzeumban. A kiállítás megnyitóján jelentik be a 2015-ben Moholy-Nagy László Formatervezési és Kozma Lajos Iparművészeti Ösztöndíjat elnyertek névsorát is.
Nem szerénykedtek témában az ösztöndíjat elnyert alkotók: témaválasztásaik között találunk például modern érintőképernyős, oktatási szemléletű megoldásokat, néprajzi ihletettségű, illetve az új kézművesség jegyében született munkákat és bravúros belsőépítészeti ötleteket is.
Ma már természetes, hogy a design kiemelt feladatai közé tartozik a fogyatékkal élők életminőségének javítása; az egyik fiatal ösztöndíjas, Bogdán Viktória is ezzel a témakörrel foglalkozott. Gubbio nevű applikációja az autizmussal élő gyermekeknek és szüleiknek nyújt segítséget. A digitalizmus terjedése mellett ugyanakkor az is jól látszik a 21. századi világunkban, hogy a meglévő trendek ellenpontjaként egyre inkább megnő az igény a személyességre, a kézművességre. Ehhez igazodva Borsa Aliz egy olyan, néprajzi kutatáson alapuló oktató játékot tervezett, amely különböző magyarországi és határon túli magyarlakta területek formakincsében megjelenő madármotívumokat dolgoz fel. Aliz projektje az újfajta médiumokkal való összekapcsolódás lehetőségét is megcélozza. Börcsök Anna pedig az emberközpontúság jegyében egy olyan ékszerrel rukkolt elő, amelynek ötlete az „új kézművességen”, valamint a hálózati kommunikáción alapul. A fiataloknak szánt ékszere tervezésekor az alkotó a LEGO építőkockák szisztémájához, illetve a hangyák szervezett életéhez nyúlt vissza.
Albert Virág építésztervező művésznek a Kőbányai Porcelángyár tereinek átalakítására nyílt lehetősége az ösztöndíj segítségével, ezzel pedig a régi gyárépület területén egy kelet-európai, professzionális összművészeti kulturális központ létrehozásához járul hozzá. Kovács D. Barna térformulátora az építészeti archetípusokat vizsgálja, Kővári Zsófia pedig a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. ösztöndíjasaként étkező szervíz formaparkot álmodott meg a tradícionális minták megújított változataival.
2014-ben a Kozma Lajos Kézműves Iparművészeti Ösztöndíjat Balla A. Benjamin, Ducsai Judit, Fazekas Endre Ferenc, Herényi Blanka, Kontor Enikő, Koós Daniella Éva, Sármán Nóra, Simon Viktória, Tramontini Dóra és Varga Dóra nyerték el.
Helyszín: Iparművészeti Múzeum (Budapest, 9. kerület, Üllői út 33-37.)
Nyitvatartás: hétfő kivételével minden nap 10-18 óráig.
