A Zsolnay névről a gyönyörű, kézzel festett porcelánok, mázas kerámiák jutnak eszünkbe: kis bagoly, teáscsésze, lábazati csempe vagy egy épület ragyogó teteje.
A fiatal Zsolnay Vilmos festőművésznek készült, de a bécsi politechnikum elvégzése után, 25 éves korában – apja kérésére – átvette a családi üzlet vezetését. Pécs főterén ma is látható a Bazár feliratot viselő épület. Bár új vállalatát, a Pécsi Cement, Chamott és Tűzálló anyagáruk gyárat már az 1860-as évek végén megalapította, a nemzetközi áttörést azonban csak az 1878-as Párizsi Világkiállítás jelentette, amikor a francia Becsületrendet is megkapta.
Az 1880-as években már rengeteg dísztárgyat, kályhacsempét gyártottak, ebben az időszakban a Zsolnay lányok tervezte, magyaros és perzsa motívumokat ötvöző minták határozták meg a tárgyak stílusát. Legnagyobb újítása a ’90-es évekre tehető, ekkor fejlesztette ki a porcelánfajanszot és a terrakottát helyettesítő fagyálló pirogránitot, amivel lehetségessé vált az épületek homlokzatának díszítése.
Valódi alkimistaként kémiai-vegyészeti tanulmányokat folytatott, majd Wartha Vincével és Petrik Lajossal kidolgozta a híres 16. századi itáliai lüszteres máz inspirálta eozin gyártási technikáját; utóbbi különlegessége, hogy a festék zöldes színe oldott állapotban piros, kétszer égetik, az eljárás eredményeképpen pedig különleges fémes csillogást kap a kerámia. Az eozinmáz nevét – utánozhatatlan fénye miatt – Éósz ókori görög hajnalistennő után kapta.
A híres Zsolnay-kerámiát itthon neves építészek alkalmazták, többek között Lechner Ödön, Schulek Frigyes, Lajta Béla és Steindl Imre, a legismertebb eozinmázas épületek között pedig olyan budapesti csodákat találunk, mint a Mátyás-templom, az Iparművészeti Múzeum, az Országház, illetve a Zeneakadémia.
Zsolnay Vilmossal 72 évesen tüdőgyulladás végzett, de még betegen is a Világkiállításra készült. Szent Grál formájú nyughelyét veje, Sikorszky Tádé tervezte; a mauzóleum elkészülte után egy teliholdnál zajló szertartás keretében újratemettette a család.
Mivel Zsolnay a szabadkőművesekhez tartozott, a kápolnát belül jellegzetes szimbólumokkal díszítették: az eozinmázas felületek és tükrök különleges elrendezésének köszönhetően a téli napfordulón, december 21-én a Nap sugarai pontosan 11 órakor bevilágítanak az épületbe: a fény az oltártól 131 méterre található kaputól egészen a szarkofágig vezet. Ezen a napon világosság önti el a Krisztus-szobrot is, az oltárfülkében pedig hol Jézus alakja, hol egy angyal jelenik meg. Végül a fény az oltárról a sírkamrába jut, és búcsúzóul megcsillan a síron.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért!
