Mind ismerjük a vidéki települések utcaképét több mint ötven éve meghatározó lakóháztípust, amelyre sokan némi nosztalgiával tekintenek. A jellegzetes épületekhez fűződő viszonyunk kérdése ma is aktuális.
Az 1950-es években Magyarországon hatalmas lakásépítési boom vette kezdetét: a nagyvárosok arculatát a lakótelepek rajzolták át, a vidéki utcák elmaradhatatlan elemeivé pedig az úgynevezett Kádár-kockák váltak. A 60-as és 70-es években élték virágkorukat, de a 80-as évekre sem vesztettek népszerűségükből, sőt még ma is több mint 800 000 áll belőlük országszerte.
Uniformizált, mégis egyedi
Ahogyan az elnevezés is sugallja, ezek az épületek négyzetes alaprajzú, nagyjából 90-100 m2 alapterületű, sátortetős földszintes házak, többnyire két, utcára nyíló ablakos szobával, a hátsó fronton konyhával, kamrával és fürdőszobával. Egységnyi méretüket az akkoriban érvényben lévő építészeti szabályozásoknak köszönhetik, formai kialakításukban pedig a kistisztviselői és munkásházak mellett a parasztházak jellegzetes vonásai is felfedezhetők. Alaprajzi elrendezésüknek és komfortjuknak köszönhetően elterjedésük minőségi ugrást jelentett.
A Kádár-kockák gyakran kalákában épületek, és eleinte típustervek nem segítették a kivitelezést. Mégis hamar kialakult egy egységes formanyelv, amely azóta is példa nélküli a hazai önerős építkezésben. A forma uniformizált, de az építtetők igyekeztek személyes jegyekkel gazdagítani, ezért különféle vakolt díszítőmotívumokkal, jellemzően geometrikus formákkal, háromszögekkel, négyzetekkel tették egyedivé a homlokzatot. Bár a vidéki modernizáció ikonikus elemei, és szinte mindenkinek van valamilyen személyes élménye, kötődése hozzájuk, az utóbbi években számos építészeti és szociológiai vita folyt a kockaházakról.
Hetven éve népszerű Kádár-kockák
Talán meglepő, de jelenleg is minden negyedik magyar ilyen otthonban él. Sokak a szüleikkel költöztek ide vagy itt születtek, ám egyre többen vannak azok, akik mostanában vásárolnak használt, illetve felújított épületet. A BMI Bramac reprezentatív felmérése szerint a „kockák” népszerűsége nem csökken. Sőt a magyarok harmada perspektívát lát ebben a családiház-típusban, és egy későbbi vásárlásnál sem zárja ki.
Az emberek többsége úgy véli, hogy jó alternatíva lehet egy korszerű lakótér kialakításához. Tartós, stabil, megbízható szerkezetű és jól alakítható épületként tartja számon. A széles körű elfogadottságról tanúskodik, hogy a szóban forgó ingatlanok állaga – bár természetesen vegyes képet mutat –, összességében felújított és újszerű, de legalábbis közepesnek vagy jónak mondható az ott lakók szerint.
A fiatalabb korosztály sem zárkózik el ezektől, ami részben annak köszönhető, hogy egyre többen választanak a nagyvárosok helyett vidéki településeket. Emellett a háztípus arányai kifejezetten jól illeszthetők az aktuális építészeti trendekhez. Nagyban megkönnyíti a felújításra vállalkozók dolgát, hogy a Nemzeti Mintaterv Katalógus 2021. évi kiadásában külön kategóriaként szerepel a kockaházak átalakítása.
A ház mint inspiráció
Az emblematikus épülettípus ma is megihleti a művészeket, illetve a kreatív területeken tevékenykedő alkotókat. Birkás Ákos 1973-ban festményen örökített meg Kádár-kockát, 2014-ben Katharina Roters Hungarian Cubes – Subversive Ornaments in Socialism (Magyar kocka – Felforgató ornamentika a szocializmusban) című munkájában a házak sajátos díszítményeit mutatta be egy könyv formában is megjelent fotósorozatban. Tomcsányi Dóri divattervező pedig két évvel ezelőtti nyári kollekciójában használt a jellegzetes épületekkel benépesített utcaképeket ábrázoló printeket.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
„Gyöngyvirágot szedünk a Zugliget ölén” – írta Gárdonyi Géza Tél és tavasz című versében. A népszerű kirándulóhelyen a későbbi túrázók hosszú ideig egy romos épületet láthattak.Ez is érdekelhet
A helytörténetről mesél a zugligeti lóvasút
