2050-re a Föld népességének 70 százaléka városban fog élni, a felhasznált energia harmadát pedig már ma is az épületekre fordítjuk. A fenntartható urbanizáció kérdéseire adnak választ az új városfejlesztési koncepciók.
Gazdaságilag tervezhető település
Egy városléptékű projekt a teljes városrész optimális működését és kihasználtságát tartja szem előtt, vagyis a tervezés során az építészek figyelembe veszik többek között a terület és sűrűség mérőszámait, az ideális elérést és megközelíthetőséget, az ütemezhetőséget, a használhatóságot és a környezettudatosságot.
Előremutató példa a történelmi városmag meghosszabbításaként létrejött Düsseldorf-Hafen városrész, ahol megvalósult az optimális életkörülményeket biztosító terek, a vegyes funkciók és a tömegközlekedés integrálása. A hamburgi The Connected City projekt éppen a megfelelő arányok kialakításáért, a sokféle élettér és munkahely harmóniájának megteremtéséért kapott elismerést 2019-ben a World Architecture Festivalon.
Multifunkciós városrészek
A városépítészeti projektek kiemelt célja, hogy megfelelő funkciómixet – lakhatás, munkavégzés, szolgáltatások, vásárlási, sportolási, szórakozási és egyéb lehetőségek – hozzanak létre, hiszen az egyfunkciós városrészek (például az irodai fejlesztések) hosszú távon élhetetlen negyedeket eredményeznek.
Ilyen multifunkciós projekt Párizsban az Ordener-Poissonniers: a régi pályaudvar környékét fenntartható városközponttá alakítják át 1000 új lakóépülettel, közparkokkal, irodákkal, kulturális és oktatási intézményekkel, valamint növénytermesztésre alkalmas kertekkel. A budapesti Corvin negyed szintén jó példa arra, hogy sikeresen megújíthatók a városmagon belüli területek is.
Átalakuló közlekedés
Az ilyen városrészek fenntarthatóságának feltétele a hatékony tömegközlekedés, ennek hiányában ugyanis nem lehet integrálni a város egészéhez. A központokból és az új negyedekből mindinkább kiszorulnak az autók, egyre népszerűbb a megosztáson alapuló közlekedés, az elektromos eszközök használata, és nagyobb teret kapnak a gyalogosok, a kerékpárosok.
A 90 hektáros milánói CityLife Európa egyik legnagyobb autómentes területe, a gépkocsik föld alatti úthálózaton keresztül érhetik el a parkolókat. Sokszínű struktúrát alakítottak ki Bogotában is, ahol a 2000-es évektől kezdődő fejlesztéseknek köszönhetően több mint 40 százalékkal csökkent a levegő szennyezettsége, a tömegközlekedést használók pedig átlagosan 32 százalékos időmegtakarítással számolhatnak.
Fenntartható építészet
A várostervezők számára komoly kihívás, hogy megfeleljenek a jövőbeli igényeknek – és számos európai országban születtek már inspiráló eredmények. Malmö egykori ipari kikötője City of Tomorrow néven 30 000 fős városrésszé alakul át, ahol az új házak száz százalékban megújuló energiával működnek.
A tervezők nagy hangsúlyt helyeztek az ökológiai fenntarthatóságra és az emberléptékű kialakításra. A bécsi Aspern okosváros projektjét Bécs, a város energia- és gázszolgáltatója és a Siemens közösen finanszírozza. Céljuk a zéró energiafogyasztás, valamint a lakók tényleges életvezetéséhez és energiafogyasztásához igazodó ökoszisztéma kialakítása.
Hazai példa
Budapesten az egyik legnagyobb beruházás Kelenföldön zajlik, ahol szintén vegyes funkciójú városrészt hoznak létre. A területen több tízezer lakóépület áll, és szinte az összes tömegközlekedési lehetőség elérhető, de eddig hiányoztak a szolgáltatói és irodai funkciók.
A Paulinyi & Partners tervei alapján készülő Etele Plaza és Budapest ONE irodaház az üzleti, építészeti és fenntarthatósági szempontokat egyaránt szem előtt tartó fejlesztés első épületei.
Kreatív városok
Budapest a 10 legkreatívabb európai város között
Érdekes felmérés készült Európa legkreatívabb városairól és a legkeresettebb tevékenységeiről.
