Ami a hatvanas években a rakétamászóka volt, az manapság már valami egészen más.
A játszóterek története az ipari forradalomhoz köthető városfejlesztési hullámmal kezdődött, hiszen egyre több grund került beépítésre, és lassan elfogyott a futkosásra alkalmas szabad tér. A 20. század második felében a jól ismert beton- és acéltermékek uralták a gyerekek számára elkülönített részeket, bár néhol játékkölcsönző, mosdó, ivókút, sőt bábszínház színesítette a látványt.
A 21. században már nem az egyes játékelemek alapján, hanem a koncepciót szem előtt tartva ítéljük meg a játszótereket – elvárás, hogy a város egészébe illeszkedő, biztonságos és inspiráló közösségi terek szülessenek. A játszótér-építészet manapság világszerte a virágkorát éli, a helyi közösségek életében kisebb szenzációnak számít egy-egy új fejlesztő, vízi, absztrakt, moduláris, újrahasznosított vagy tematikus játszótér átadása.
Kreatív, helyi és felnőtteket megcélzó is
A gyorsuló tudományos-technikai fejlődés következtében nélkülözhetetlenné vált a folyamatos változás képessége, és minden területen egyre fontosabb a kreativitás, így a tervezők már nem csak a napköziből hazafelé tartó gyerekek szórakoztatását, a szabadidő kellemes eltöltését tartják szem előtt. A játékok gyakran a helyi kultúra elemeire reflektálnak, olykor szinte művészi installációnak tekinthetők. Emellett kibővült a célközönség, sok projekt a felnőtteket is szeretné megszólítani, mozgásra és gondolkodásra, fizikai és szellemi aktivitásra késztetve őket.
Az újszerű kezdeményezések sikere a felhasználókat és a tervezőket egyaránt a játszótér fogalmának újradefiniálására ösztönözte. Koppenhágában például igazi turisztikai látványosság a sportfunkciókkal felszerelt panorámás Park’n’Play, amelyet egy parkolóház tetején alakítottak ki. Egy doboz forma rejti a belső tereket, amelyre növényládákat rögzítettek, és az építmény körül futó lépcsősor vezet fel a tetőre. Utóbbi a koncepció szerves része: remek bemelegítő átmozgatást biztosít a különböző erősítő állomások végigjárása előtt.
Szintén dán példa a fővárostól északra fekvő Kokkedal klímaadaptációs projektje, amelynek helyszínén korábban komoly gondot okoztak az áradások. Itt sportpályákat, mászófalat és különböző játékokat tartalmazó rekreációs parkot hoztak létre. A szemléletformáló tájépítészeti alkotás különlegessége, hogy az esővíz felszíni mozgása tervezett része a park működésének.
Játszótérpéldák itthon
Hazánkban is egyre több előremutató kezdeményezésnek lehetünk tanúi, nemrég készült el a budapesti Városligetben az ország talán legizgalmasabb játszótere, multifunkcionális mászókákkal, különleges építményekkel. Varázslatos hangulatot sugallnak Kő Boldizsár díszletszerű, a mesék világát idéző alkotásai – ráadásul a tervező a játszóterek tematikáját mindig az adott helyszínhez igazítja.
Az ASAPA alkotócsoport fiatal szobrászai szintén olyan terekben gondolkodnak, amelyek a testi és szellemi fejlődést egyaránt segítik. A fára épített házikók, etethető szoborállatok, labirintusok, bunkerek a hagyományos elemektől eltérően képességfejlesztő játékokra sarkallják a kicsiket, a városban helyüket kereső kamaszok számára pedig interaktív lehetőségeket, valódi közösségteremtő találkozóhelyet biztosítanak.
Urbanisztika
Jövőtudatos városrészek
2050-re a Föld népességének 70 százaléka városban fog élni, a felhasznált energia harmadát pedig már ma is az épületekre fordítjuk. A fenntartható urbanizáció kérdéseire adnak választ az új városfejlesztési koncepciók.
