A húsvétot sokféleképpen ünneplik a világban, de az alapmotívumok ugyanazok. A húsvéti tojás szerepe például vitathatatlan, ám azt már jóval kevesebben tudják, hogy honnan ered, mióta hagyomány Magyarországon.
A húsvét Jézus feltámadása, a kereszténység legnagyobb ünnepe. A hozzá köthető népszokások azonban jóval korábbra, még a kereszténység elterjedése előtti időszakra nyúlnak vissza: a pogány időkben az ilyentájt beköszöntő nap-éj egyenlőséget köszöntötték, vele együtt pedig az újjászületést és a termékenységet ünnepelték.
Húsvétvasárnap inkább az egyházi szertartásokhoz szorosabban kötődő szokások és hiedelmek dominálnak, az ünnep másodnapján pedig a népszokásoké és a családi vendégségeké a főszerep. De vajon honnan jön a színes tojások vagy a locsolás hagyománya?
A húsvéti nyúl szimbóluma
A húsvéthoz szorosan kapcsolódó nyúl jelképe a germán mitológiából származik. Eszerint Ostara (Oestre vagy Eastre) volt a tavasz és a termékenység istennője, egyben a gyerekek legjobb barátja. Az istennő, hogy elkápráztassa a gyerekeket, az egyik madarát nyúllá változtatta. Ez a nyúl élénk színűre festett tojásokat tojt, amelyeket az istennő a gyerekeknek ajándékozott.
A magyar húsvéti tojásokat általában népművészeti motívumok (többnyire virágok), vagy egyszerű alakzatok, rajzok díszítik. A húsvéti nyúl jelképe csak valamikor a XX. században terjedt el Magyarországon.
A húsvéti locsolkodás Magyarországon
Ez a szokás egy régi vidéki szokásra nyúlik vissza. Húsvéthétfőn a fiatalok egy vödör hideg vizet önthettek azokra a lányokra, akik házasulandó korúvá váltak. Néhány leányzó nem úszta meg ennyivel, a közeli patakhoz vitték, ahol megmártóztatták őket. Ma már a legtöbb helyen a vödör vizet leváltotta a kölni, habár a vidéki településeken még mostanában is hallani a szódás palackból lelocsolt lányok sikoltozását húsvéthétfőn.
A versmondással egybekötött locsolkodás után a locsolók díszített hímes tojásokat, süteményeket, a felnőttek pedig általában valamilyen házi készítésű alkoholos italt kapnak. A vízzel történő öntözés és az ajándékba adott húsvéti tojások a kereszténység előtti időkből származó termékenységi szimbólumok.
Mely jelképek kapcsolódnak még a húsvéthoz?
Bárány
A legősibb és a legelterjedtebb húsvéti jelkép. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. Kapcsolatba hozható azzal a vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.
Barka
Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek ruhájukat és lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra, ma ennek emlékére barkát szentelnek a templomokban. De a barkavirág mást is jelképez: ahogyan véget ér a böjti időszak, úgy ér véget a tél is, így a húsvét egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe is.
(Források: Múlt-kor történelmi portál, korkep.hu, magyarorszagom.hu)