Hiába használjuk hosszú évtizedek óta a hűtőt, a mosó- és mosogatógépet, nem ritka, hogy helytelenül. Az LG Magyarország országos kutatásban mérte fel, melyek a legjellemzőbb, e háztartási gépeket övező tévhitek itthon. Kékesi Martin, az LG háztartási elektronikai üzletágának szakértője helyreteszi a mítoszokat és segít, hogyan használd a lehető leghatékonyabban ezeket az eszközöket.
Tízből hat magyar a mai napig elöblöget minden edényt és tányért a mosogatógépbe helyezés előtt
A tévhit berögződésének oka lehet, hogy sokan nem használják naponta, inkább csak hetente párszor indítják be a gépet. Ez esetben logikusnak tűnhet elöblítve bepakolni az edényeket, hogy ne száradjanak rájuk a szennyeződések. A tányérokon maradt ételmaradékokat azonban elég egy suhintással letakarítani, utána nyugodtan a mosogatógépbe helyezhetők, hiszen egy rendszeresen karbantartott készülék szűrője felfogja ezeket a szennyeződéseket – természetesen nem szabad elfeledkezni a szűrő rendszeres és alapos tisztításáról sem. Ráadásul a makacs foltok, szennyeződések miatt sem kell aggódni, sok modern készülék könnyedén megbirkózik velük – a forró gőz segítségével.
A magyarok több mint fele szerint a hűtőszekrény rekeszei csak rendszerezési funkciót töltenek be
Korábban ez valóban így volt, ám a Total No Frost rendszerű hűtők megjelenésével – ezek a gépek folyamatosan keringetik a levegőt a készülékben, így elkerülhető a páralecsapódás – a páramentes környezetben idő előtt kiszáradhatnak a készülékben tárolt zöldségek, gyümölcsök. Ezért töltenek be nagyon fontos szerepet a korszerű hűtőszekrény speciális tárolórekeszei, hiszen azok a funkciójuktól függően különböző módon segítenek az élelmiszerek frissességének megőrzésében. Például az optimális páratartalom fenntartásáért az erre kialakított fiókban egy speciális bordázott felületű lap felel. Míg egy másik fiókban a hőmérsékletet tudjuk módosítani annak érdekében, hogy a néhány napja megvásárolt hús ugyanolyan friss maradjon, amíg elkészítjük, és nem kell a fagyasztással, majd a kiolvasztással bíbelődni.
A magyarok több mint harmada szerint csak telepakolt mosógépet érdemes elindítani
A mosógépet sokan csak akkor indítják el, ha teljesen megtelt – ezzel energiát és így pénzt spórolva. Ám ez tévhit: a mai korszerű gépeket illetően ez is csak egy olyan berögződés, ami mára érvényét vesztette. Számos mosógépben található úgynevezett súlydiagnosztika, ami a ruhatöltet mennyiségéhez igazítja a mosási program hosszát, a felhasznált víz és – optimális esetben – mosószer mennyiségét is. Így értelemszerűen kevesebb ruhánál rövidebb, többnél pedig hosszabb mosást indít.
Egyébként sem érdemes túlpakolni a mosógép dobját – a túl sok ruhát nem tudja a gép kellő hatékonysággal átmozgatni, így a textíliák sem tisztulnak meg megfelelően. Ennek elkerülése érdekében érdemes az „ökölszabályt” alkalmazni. Vagyis: maximum annyi ruhát pakoljunk a gépbe, hogy a töltet teteje és a dob felső része közé még beférjen az öklünk.
A magyarok több mint negyede vallja, hogy minél hidegebb a hűtő belső hőmérséklete, annál tovább eltarthatók benne az ételek
Ez a feltételezés nem teljesen téves, hiszen igaz a mélyhűtőre, de csak részben a hűtőszekrényre. Valójában a hűtő esetén nincs egyenes összefüggés a minél hidegebb hőmérséklet és az eltarthatóság közt, ráadásul sok élelmiszernek nem is tesz jót a túlzott hideg. A gyümölcsök, zöldségek például rövid időn belül megfonnyadnak, ha alacsonyabb hőmérsékleten tároljuk őket, mint szükséges – az ideális hőmérséklet a +3 Celsius fok. A húsoknál ez -2, a halaknál 0.
A frissesség megőrzése szempontjából rendkívül fontos, hogy ne ingadozzon a hőmérséklet. Éppen ezért érdemes olyan készüléket választani, ami modern technológiával képes nagyjából ±0,5 ℃-os tartományban tartani a hőmérséklet-ingadozást, így a hagyományos hűtőrendszereknél hosszabban tartó frissességet biztosíthat.
A kézi mosogatás a magyarok negyede szerint víztakarékosabb és energiahatékonyabb a gépi mosogatásnál
E tévhit mögött valószínűleg az áll, hogy sokan gondolják: a mosogatógépek túl sok vizet használnak el egy cikluson belül. Pedig ez nincs így, egy ciklus alatt körülbelül 11-14, takarékos üzemmódban akár mindössze 9 liter vizet használnak el. Ezzel szemben kézi mosogatáskor, ha csak 3 percig folyatjuk a vizet, már elérjük a 9 litert.
Mindemellett a mosogatógéppel sokkal higiénikusabb eredményt érhetünk el, hiszen ezek a készülékek akár 60-65 fokos vízhőmérséklettel is működnek, míg egy kézi mosogatást gyakorlatilag lehetetlen ilyen forró vízzel biztonságosan megoldani.
Magasabb hőfokú mosás egyenlő tisztább ruha – állítja a magyarok közel negyede
A hatékony fertőtlenítést és a magas fokú higiéniát a legtöbben összekötik a magas hőmérséklettel – így alakulhatott ki ez a tévhit. Egyrészt a mai mosószerek már 30-40 fokon is hatékonyan képesek megtisztítani a ruhákat. Másrészt a hétköznapi mosások túlnyomó többségénél nincs szükség fertőtlenítésre. Ráadásul a ma használatos textíliák anyaga sokkal inkább roncsolódik a forró vizes mosástól, így érdemesebb az alacsony hőfokú mosóprogramok közül választani. Nem mellesleg ezzel a villanyszámlát is kordában tarthatjuk. Ha fontos, hogy a ruhánk bizonyos baktériumoktól is megtisztuljon – például hosszabb időt töltöttünk egészségügyi intézményben vagy izzasztó fizikai munkával, netán pollenekre érzékenyek vagyunk – érdemes gőzfunkciós készüléket választani. A gőz ugyanis a ritkább halmazállapotának köszönhetően hatékonyabban tisztítja a ruha szöveteit, mint a hasonlóan magas hőmérsékletű, csupán víz és vegyszer felhasználásával végzett mosás, ráadásul a textíliák anyagával is jóval kíméletesebb.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!