Tudtad, hogy Jókai és felesége, Laborfalvi Róza szenvedélyes állattartók voltak? Gyönyörű svábhegyi villájuk konyhájában gyakran együtt ebédeltek házi kedvencként tartott malacaikkal.
Ha ezek a régi falak mesélni tudnának – halljuk sokszor, és kétségtelen, hogy Budapesten is számos háznak megvan a maga különleges és izgalmas regéje. Aki járt már Jókai Mór balatonfüredi villájában (ma ez a Jókai-múzeum), bizonyára felfigyelt rá, hogy a neves író személyes tárgyai, a kertben lévő fák, bokrok, állatok, vagy akár a lila tintás töltőtolla mind felbukkannak valamelyik regényében.
Ugyanez igaz budapesti, svábhegyi villájára, amely jelenleg a Madártani Egyesület székhelye. Bár az eredeti épületek nagy része már nem áll, a természet- és irodalomkedvelő látogatók kellemes sétát tehetnek a művész házaspár által kialakított hatalmas madárbarát parkban és kőzettani tanösvényen. Az író 1853-ban, 28 éves korában, az Egy magyar nábob című regény honoráriumából vette a svábhegyi birtokot.
A területen korábban kőbánya működött, vagyis csak Jókai és felesége varázsolta földi paradicsommá. A parkba különleges fákat ültettek, a kertben szőlőt és haszonnövényeket termesztettek, igazi kis mintagazdaságot hoztak létre saját borászattal, háziállatokkal. Nehéz megérteni, hogy a nagy mesélőnek a gazdaság mellett miként maradt ideje majd’ százkötetes életművének megírására…
Persze nemcsak a Svábhegyen, de Budapest belvárosában és a Várnegyedben is rengeteg ház őriz izgalmasabbnál izgalmasabb évszázados emlékeket. Káldi Emese, az ImagineBudapest városi sétákat szervező társaság tulajdonosa segített szemezgetni a legérdekesebb történetekből.
érdekes helyek
Az 5 legszebb eltűnt budapesti enteriőr
Ha az épületek beszélni tudnának, biztosan elmesélnék, egykor micsoda pompás belsőépítészeti remekművek bújtak meg bennük.
– Budapesten egymást érik a gazdag múltú épületek, legyen szó villáról, bérházról vagy közintézményről – magyarázza a szakember. – A Munkácsy utcában lévő egykori Schiffer-villa épületében például ma a Vám- és Pénzügyőrség néhány irodai munkatársa dolgozik, de itt van a múzeumuk is. Az épület a szecesszió kései korszakában, 1910 után készült, Vágó József tervei alapján, aki már ekkor az art deco, a modernizmus irányába kacsingatott. A villa tulajdonosa, Schiffer Miksa gazdag építési vállalkozó volt, korának öt legbefolyásosabb üzletembere közé tartozott. De hiába a gazdagság, a villáról mégis hátborzongató titkokat suttogtak a tulajdonos ismerősei. Schiffernek ugyanis – bár biztos információkkal senki nem rendelkezett – négy szép lányán kívül volt egy mentálisan sérült fia, akit a villa egyik szobájába zárva nevelőnői és gondozói őriztek…
Káldi Emese számos további példát is említ. Érdekes épület a régi Tabán egyik utolsó megmaradt vincellérháza; itt jelenleg Czakó Kert néven mediterrán hangulatú borospince működik. 1933–34-ben látszólag teljesen eltűnt a huszadik század eleji magyar irodalomból jól ismert városrész, mivel az elégtelen csatornázottságra, a közegészségügyileg kifogásolható lakásviszonyokra hivatkozva a főváros közgyűlése úgy döntött, lebontják a javarészt 18. századi vályogházakat, és helyükre modern, egészséges és szép városrészt építenek. Az épségben megmarad kivételek egyike, a kevéssé ismert „utolsó tabáni ház” azonban ma is áll, ahogyan Zórád Ernő – a Rejtő-képregények rajzolója, egyúttal jellegzetes tabáni képek festője – egyik alkotásán megörökítette…
érdekes trendek
5 kedvenc enteriőrünk „a Boldog Békeidők” Budapestjéből
A XX. század első évtizedének, az I. világháborút megelőző időszak gazdasági és kulturális virágzását hívjuk „a Boldog Békeidők” korának, amely építészeti szempontból is igazán különleges.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért!
