Kertes ház esetében fontos tisztában lenni a szomszédsággal járó jogokkal és kötelezettséggel a jó viszony megőrzése érdekében.
1. Ha áthajlik a kerítésen a szomszéd gyümölcsfája…
A kerteket sok helyen egyáltalán nem választja el semmilyen kerítés. Van, ahol növényzet – sövény – ültetésével oldják meg a telekhatár kialakítását. Ismert megoldás az is, hogy éppen a mezsgyére ültetik a szomszédok – akár közösen – a gyümölcsfákat, hogy a kertek minden adottságát kihasználják. Amikor a két telek határvonalán áll a gyümölcsfa, akkor mind a fa maga, mind a termése egyenlő arányban illeti a szomszédos telkek tulajdonosait.
A jogász válaszol
Mit tehetünk, ha zaklat a szomszéd?
„Rossz szomszédság, török átok” – sajnos nem is annyira elcsépelt ez a sokak által ismert szólás, mint gondolnánk. A rossz szomszédi viszony ugyanis sokszor valóban el tud mérgesedni annyira, hogy akár a büntető törvénykönyv valamely tényállását is kimerítheti.
Abban az esetben, ha a gyümölcsfa a szomszéd telken van, a másik ingatlan tulajdonosa felszedheti az ingatlanára a szomszédos ingatlanról áthullott terményt, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta. Ugyanez igaz az utcára hulló gyümölcsre is. De kérdés, be kell-e engednünk a szomszédot a saját telkünkre, hogy betakarítsa az áthajló gyümölcsfa termését? A válasz: igen, arra az időre és célból.
A szomszédban lévő áthajló fa nemcsak friss gyümölccsel kecsegtethet, de bosszúságot is okozhat. Az ingatlan tulajdonosa azonban csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el. Ha a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, illetve kárt okoz, vagy annak veszélyével fenyeget, és az érdeksérelem más módon nem hárítható el, bármelyik ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.
Arany János Fülemile című verse egyébként klasszikus ebben a témában.
2. Ha kincsre bukkantunk…
Ha valaki a kertjében akár az építkezés, akár a kerti munka közben olyan értékes dolgot talál, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként feledésbe ment, azt sajnos nem tarthatja meg, a találó köteles azt az államnak felajánlani. Ha az állam a dologra nem tart igényt, annak tulajdonát a találó szerzi meg; ellenkező esetben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult. Kivételt képez a védett kulturális javak körébe tartozó talált tárgy – például egy Mátyás korabeli érme –, mivel annak tulajdonjoga automatikusan az államé.
3. Ha átszökik a kertbe a szomszéd kutyája…
Az állattartó kötelessége biztosítani, hogy a háziállat ne hagyhassa el a tulajdonosa kertjét felügyelet nélkül, és más kertjébe se mehessen be. Ehhez megfelelő kerítést kell építenie, a házi kedvencet megfelelően ki kell képeznie, illetve pórázon sétáltatnia.
Ha a szomszéd hazatérve azt észleli, hogy a szomszéd kutyája a kertjében éppen a veteményest tiporja szét, jogosult az állatot befogni, és a szomszédot felhívni, hogy vigye el a nála kóborló kedvencét, és térítse meg az eb által okozott kárt. Az ingatlan tulajdonosa mindaddig, amíg a kárát meg nem téríti a kutya gazdája, visszatarthatja az állatot.
4. Ha problémás a kerítés helye és építése…
Főszabályként a kerítés építéséhez nincs szükség engedély beszerzésére. Abban az esetben azonban, ha a tulajdonos 3 méter magas kőkerítést akar építeni azért, hogy se a szomszédok, se az utcáról a kíváncsiskodók ne lássanak be a kertbe, illetve a házba, célszerű előtte a helyi önkormányzatnál az építési szabályok felől érdeklődni. Bizonyos magasságú és szerkezetű kerítés építése ugyanis engedélyköteles lehet.
Annak is érdemes utána nézni és földmérővel ellenőriztetni, hogy a meglévő kerítés, amelyet fel akarunk újítani vagy helyette másikat építeni, a jogi telekhatáron található-e. Nagyon gyakori ugyanis, hogy a természetben a telkeket elválasztó kerítés vagy sövény úgy került korábban kialakításra, hogy az a saját kertünkben van, amely miatt a telkünk használható területe kisebb, mint ami megillet bennünket. A földmérő ilyenkor digitális eszközzel kiméri az ingatlan-nyilvántartási térkép alapján a jogi határvonalat, és azt karóval megjelöli.
Még ha eltérés is mutatkozik a jogi és természetbeni telekhatár között, nem vagyunk jogosultak a szomszéd beleegyezése nélkül áthelyezni a kerítést, mivel ezzel birtokháborítást követnénk el. Egyeztetni kell a szomszéddal, és amennyiben nem hajlandó elismerni a többlethasználatot, akkor bíróságtól kell, hogy kérjük a szomszéd arra történő kötelezését, hogy a jogi telekhatárra helyezze át a rossz helyen lévő kerítést.
5. Ha nem egyértelmű, kit terhel a kerítés költsége…
Telkünk általában három – saroktelek esetén két – másik telekkel határos. Az utcafronti kerítés, az utcáról nézve a telek jobb oldali kerítése és a hátsó kerítés jobb oldalról a felének a létesítési és fenntartási költségei – hacsak a szomszédok másképp nem állapodnak meg – az adott telek tulajdonosát terhelik.
A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használatára az ingatlanok tulajdonosai közösen jogosultak.
A kerítés fenntartásával járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi. Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a fenntartás kérdéséről nem rendelkezik, a költségek a határolt földhosszúság arányában terhelik őket.
6. Ha problémás a földtámasz joga…
A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék. Ez a probléma leginkább a hegyvidéken merül fel, ahol a domborzati viszonyok miatt támfal kiépítése szükséges a vízszintes terepviszonyok biztosításához.
7. Ha át akar járni a szomszéd a telken keresztül…
Vannak olyan telkek, amelyek közvetlenül nem határosak sem közúttal, sem magánúttal, így megközelítésükhöz egy másik szomszédos telket kell, hogy igénybe vegyen az ingatlan használója. Az ilyen telkeket úszó teleknek nevezzük.
A jogszabály ezen telkek mindenkori tulajdonosának (uralkodó telek) biztosítja azt a lehetőséget, hogy a szomszéd telkén (szolgáló telek) keresztül gyalog közelítse meg a saját telkét. Ennek a bejárásnak a lehető legrövidebb útszakaszon kell megvalósulni, tehát nem az uralkodó telek tulajdonosa fogja meghatározni, hogy melyik ingatlanokat, illetve ingatlanrészeket szeretné használni erre a célra. Ez a jogszabálynál fogva fennálló telki szolgalom.
Természetesen a szomszédok írásba foglalt megállapodással is alapíthatnak telki szolgalmat annak érdekében, hogy a gyalogos átjárás helyett a telek gépkocsival is megközelíthető legyen.
8. Ha hangos a szomszéd…
Alapszabály, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná.
Mit mond még a jogszabály?
Túl hangos a szomszéd? Minden, amit a csendháborításról tudni érdemes
Társasházban és kertes házban élők esetében is örök téma a csendháborítás, amelyet sokszor tévesen használunk a hétköznapokban. Tegyük tisztába a fogalmat!
Mielőtt kerti partit szervezünk, érdemes a helyi önkormányzat szabályát áttekinteni, mivel a jogszabályok korlátokat írnak elő, meghatározva mind az időszakot, mind pedig a zajkeltés határértékét. A hangoskodás bizonyos mértékig 6-22 óra között engedélyezett, azonban 22 óra után már számíthatunk a partira meg nem hívott szomszéd bejelentésére és a kiérkező hatóság eljárására.
Azonban nemcsak a kerti összejövetel kapcsán történhet meg a szomszéd jogainak megsértése, hanem az egyébként szükséges vagy kedvtelésből végzett kertészkedéssel, vagy éppen a házépítéssel is. Ugyanolyan zavaró lehet a szombat reggel 7 órakor végzett fűnyírás, mint a vasárnap délutáni szunyókálásból felkeltő fűrész hangja.
A jószomszédi viszony és a viták elkerülése érdekében célszerű a csendháborítót megkérni arra, hogy a zajt szüntesse meg. Amennyiben szép szóval nem érjük el a célunkat, csendháborítás miatt szabálysértési eljárást vagy a jegyzőnél birtokvédelmi eljárást kezdeményezhetünk.
9. Ha medence, kerti tó építését tervezi…
A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése főszabályként nem engedélyköteles tevékenység. Ennek ellenére az önkormányzat helyi rendeletét érdemes áttekinteni, hiszen találhatók ott olyan korlátozó szabályok, amelyek például a medence elhelyezésére vonatkoznak, előírva, hogy a telekhatártól vagy az épülettől milyen távolságban alakítható ki.
