Frank Lloyd Wright az építészet segítségével akarta jobbá tenni a társadalmat, és hatására valóban megváltozott az amerikai építészet és élmód.
A 20. század egyik legjelentősebb amerikai építésze 1867-ben született Wisconsin államban egy protestáns lelkész és egy walesi származású tanítónő gyermekeként. Madisonban mérnöknek tanult, de az egyetemet félbehagyva Chicagóba költözött, és a felhőkarcolókat tervező Louis Sullivan mellett kezdett dolgozni. 22 évesen megnősült, felépítette a saját házát, és 1893-tól önálló építészként működött.
Botrányok és tragédiák
Erős küldetéstudattal rendelkezett, és narcisztikus alkata miatt az apaságot kötöttségként élte meg. 1909-ben otthagyta a családját, és egyik ügyfele feleségével, Mamah Cheney-vel Németországba költözött. A sajtó sokat foglalkozott a botránnyal, és Chicagóban nem látták őket szívesen.
Wisconsinban épített házat maguknak, új otthonát egy walesi bárd után Taliesinnek nevezte el. Ám 1913-ban egy zavarodott alkalmazott baltával megölte a feleségét, annak két gyermekét és még négy embert, majd felgyújtotta a házat. A tragédiát követően Wright újjáépítette birodalmát, de 1925-ben ismét leégett.
Ebben az évben ismerte meg egy balettelőadáson a montenegrói Olgivanna Lazovichot, akivel aztán élete végéig együtt élt, egy lányuk született. Harmadszor is felépítette a Taliesint, ahol 1932-től építésziskolát működtetett a feleségével.
Frank Lloyd Wright, a szintetizáló elme
A termékeny alkotó ezernél több tervet készített, 532 épület fűződik a nevéhez. Szintetizáló elme volt: a japán kultúra, az angol Arts and Crafts mozgalom és más modern irányzatok felhasználásával alakította ki saját stílusát. Az organikus építészet atyja az épületre mint összművészeti produktumra tekintett, és alapvető elvárásként fogalmazta meg, hogy összhangban legyen a környezetével és a benne élőkkel.
Az épületet a természeti környezet részeként, szerves egészként kezelte, ennek megfelelően hangsúlyozta, hogy a kilátás a házhoz tartozik, és sokszor a bútoroktól kezdve a lámpákon át az étkészletig mindent ő tervezett. 1949-ben a saját otthonába készítette a ma is figyelemfelkeltő, origamiszerű Taliesin 1 fotelt, amelyet a Cassina cég nemrég kezdett el újra gyártani. Az 1980-as években még kudarcba fulladt a próbálkozás, mivel akkoriban a bútor „túl avantgárdnak” bizonyult.
Kezdetben az úgynevezett préristílus képviselője volt, horizontálisan elnyúló, konzolos, előreugró ereszű, sávablakos, pince és padlás nélküli házakat tervezett. Legjellemzőbb újítása a nagy egybefüggő családi tér, amely a hagyományosan szeparált konyhát is magában foglalta.
A gazdasági világválság hatására továbbfejlesztette a koncepciót, és megteremtette az egyszerű, de elegáns és praktikus otthon lehetőségét a középosztálybeli amerikaiak számára. Usonian háznak nevezte el a modern technológiai újításokat kihasználó, sztenderdizált, de egyéni igényekre szabható épülettípust.
Ikonikus munkái
Wright hosszú élete végéig aktív maradt, utazott, írt, előadásokat tartott, és töretlen kreativitással dolgozott. Olyannyira, hogy két legikonikusabb munkáját idősebb korában alkotta meg: a vízesésre komponált Fallingwater (Vízesés-ház) 1939-ben, a ma is revelációként ható New York-i Guggenheim Múzeum 1959-ben, vagyis a halála évében lett kész.
Ember a dizájn mögött
A radikális dizájn poétája: Alessandro Mendini
Mendini az érzelmeket fontosabbnak tartotta a funkciónál, tárgyaival nevetésre akarta bírni az embereket.
