Az ingatlan vásárlásánál kötött adásvételi szerződés nem jelent egyet azzal, hogy a tulajdonjog bekerül az ingatlan-nyilvántartásba, ez pedig később több kellemetlenséget is okozhat.
Szerződésírás: szakemberrel vagy nélküle?
Megírhatjuk magunk is az ingatlan átruházására vonatkozó szerződést, vagy szükség van jogi segítségre?
A XXV. számú Polgári Elvi Döntés szerint az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez a tartalmi követelmények szempontjából szükséges – és egyben elegendő –, ha a szerződésről készült okirat tartalmából
-
a felek személye mellett
-
az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításuk kitűnik, továbbá
-
ha az okirat tartalmazza az ingatlan megjelölését és
-
az ellenszolgáltatásnak a megjelölését, vagy ha az átruházás ingyenes, ez az okirat tartalmából megállapítható.
Ezt olvastad már?
Mire figyeljünk oda ingatlanvásárláskor?
Egy új ház vagy lakás megvétele mindig rizikós, hiszen joggal rettegünk attól, hogy a megvásárlás után kerülnek elő a csontvázak a szekrényből: ilyenkor pedig sokkal többet kell a házba vagy lakásba invesztálni, mint eredetileg terveztük. Vegyük észre az apró intő jeleket!
Az ingatlan megjelölése körében azt kell feltüntetni, hogy mely településen van az ingatlan és mi az ingatlan helyrajzi száma, mivel Magyarországon az ingatlan nyilvántartás ezen adatok alapján történik.
Az írásba foglalt szerződés érvényességének nem feltétele, hogy a felek a megállapodásukat közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják, kivéve, ha ezt külön jogszabály írja elő.
A fentiekből gondolhatnánk azt, hogy így más közreműködésére nincs is szükség, mi magunk is meg tudjuk írni a szerződést. Igen ám, csakhogy a tulajdonjog keletkezéséhez az ingatlan esetén nemcsak a szerződés megkötésére, hanem a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére is szükség van.
Az a gyakorlat, miszerint nem szükséges jogi szakember közreműködése az ingatlan-átruházási szerződésekhez 1994. május 19-től változott meg, mivel a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási átvezetésének akadálya volt nagyon sok esetben, hogy a felek által megkötött szerződések alapján az ingatlanok nem voltak beazonosíthatók, így a vevő tulajdonjogát nem tudták bejegyezni a hatóságok.
Ügyvédi ellenjegyzés, vagy közjegyzői okiratba foglalás
1994. május 19-én lépett hatályba tehát az a rendelkezés, mely szerint a tulajdonjog keletkezésére, módosulására, megszűnésére vonatkozó magánokiratnak a keltezés helyén és idején kívül ügyvédi ellenjegyzést, vagy a nyilatkozattevő, illetve a szerződő felek névaláírásának valódiságára vonatkozó közjegyzői tanúsítást kell tartalmaznia.
A jelenlegi szabályozás úgy fogalmaz, hogy a tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, eladási jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.
Ettől az időponttól tehát ahhoz, hogy a megkötött ingatlan adásvételi szerződés alapján a vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék, nem elég a felek által megkötött szerződés, mindenképpen szükség van egy közjegyző vagy ügyvéd megbízására, illetve cégek esetén a jogtanácsos ellenjegyzésére.
Mikor és hogyan keletkezik a vevő tulajdonjoga a megvásárolt ingatlanra?
A vevő tulajdonjoga, a tulajdonjog bejegyzési kérelem és a szükséges mellékletek – így többek között a felek által aláírt és közokiratba foglalt vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett ingatlan adásvételi szerződés – ingatlan-nyilvántartásba történő benyújtásának időpontjára visszamenőleges hatállyal keletkezik.
A jogász válaszol
Ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Egy lakás vagy ház vásárlása önmagában is nagy beruházás, jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy milyen költségek merülhetnek még fel a vételáron felül.
Ez azt jelenti, hogy ha 2020. február 14-én kerül aláírásra az adásvételi szerződés, majd a földhivatali benyújtására 2020. február 17-én kerül sor, attól függetlenül, hogy maga a szerződés korábbi dátumú és a földhivatali bejegyző határozat pedig későbbi (pl. 2020. március 10-i dátumú) lesz, a tulajdonjogot 2020. február 17-én, azaz a kérelem földhivatali benyújtásának napjától fogja megszerezni a vevő. Ezt az időpontot kell majd figyelembe venni a szerzés időpontjaként például az eladáskor érvényesíteni kívánt SZJA-kedvezmény esetén is.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
