A globális felmelegedés miatt a század végére akár 8 fokkal is megnőhet a legzsúfoltabban lakott negyedek hőmérséklete. Sokfelé a zöldfelületek növelésével védekeznek.
A világvárosok egyre forróbbak nyaranta, 2100-ra a legsűrűbben lakott metropoliszokban akár 8 fokkal melegebb átlaghőmérséklet várható – derül ki a Nature Climate Change folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmányból. A probléma két okra vezethető vissza: az egyik a globális felmelegedés, a másik pedig a városi hősziget nevű mikroklimatikus jelenség. A zsúfolt települések légterében kialakuló hőtöbbletért a beépítettségi struktúra, a rengeteg beton- és aszfaltburkolat tehető felelőssé. A folyamat komoly egészségügyi fenyegetést jelent, érezhetően romlanak az életkörülmények, sőt veszélybe kerülnek a víztartalékok is.
Urbanisztika
Hallottál már a szivacsvárosokról?
Berlinben – mint számos más nagyvárosban – egyre több problémát okoznak a hőhullámok és az özönvízszerű esőzések. Azonban a városlogisztikusok rátaláltak a megoldásra: növények segítségével óriási szivaccsá alakítanák az épületeket.
A szakértők szerint a megoldás a zöldfelületek növelésében, valamint az épületek és az útburkolatok hőkibocsátásának visszaszorításában rejlik. Világos színek alkalmazásával növelhető a háztetők, homlokzatok, utcaburkolatok sugárzás-visszaverése, a zöldfelületek pedig fokozzák a párolgást, vagyis csökkentik a levegő közvetlen melegítését. Ha a zöldfelület egy-egy háztetőn kel életre, az segíti a vízvisszatartást, így heves záporok idején csökken a csatornarendszer kiugró terhelése, túlfolyása.
Megoldási kísérletek
Ausztria
Az épületek homlokzatának kizöldítésére alkalmas modulok tesztelését kezdték meg Bécsben. A Berta nevű zöldhomlokzatelemek egy 300 literes hatalmas ültetőedényből, megfelelő összetételű ültetőközegből, acélhálóból készült növénytámasztékból és ládánként két futónövényből állnak. A ládák építőkockák módjára összekapcsolhatók, így akár egész utcákat be lehet velük zöldíteni. A rendszer hőségben 13 fokkal is csökkentheti a hőérzetet, és 10 decibellel tompítja a közlekedés zaját. Ráadásul 1 m2 borostyán évi 1,7 kg szálló port köt meg, és a futónövények életteret biztosítanak számos rovar- és madárfajnak.
Japán
Oszakában a Namba Parks nevű irodakomple- xum tetején egy 8 szintes tetőparkot alakítottak ki, az Acros Fukuoka épületéhez pedig egy 100 000 m2-es parkot terveztek. A létesítmények egyrészt rekreációs zöldterületet biztosítanak a nagyközönség számára, másrészt hatékonyan csökkentik a nagyvárosi hőmérsékletet.
Lengyelország
A Varsói Egyetem könyvtára csodaszép kétszintes tetőkerttel büszkélkedhet, méretét tekintve ez az egyik legnagyobb ilyen jellegű zöldfelület Európában.
Felújítás
Passzív, aktív, öko – a jövő otthonai
Akár saját időskorunkról, akár gyermekeink jövőjéről van szó, a környezettudatos gondolkodás fontos szerepet tölt be életünkben.
Kanada
A Vancouveri Kongresszusi Központ épületére 400 ezer (!) fajta őshonos növény- és fűfélét telepítettek: a világ 10 legnagyobb tetőkertje közé tartozik. Enyhíti a nyári meleget, télen minimalizálja az épület hőveszteségét.
Amerikai Egyesült Államok
Los Angeles több kerületében hófehérre mázolták az utakat. A speciális fehér festékkel borított úthálózat a feketéhez képest jóval kevesebb hőt nyel el, így a környéken a hőmérséklet 7-11 Celsius-fokkal is csökkenhet.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
