Egyre szaporodó műanyagszemét, légszennyezés, erdőirtások – ha a környezetet veszélyeztető tényezőkre gondolunk, általában ezek jutnak elsőre eszünkbe. Holott a dohányzás az egészségünk mellett a környezetre is rendkívül káros: az eldobált, kemikáliákat és műanyagot is tartalmazó csikkek a talajt és a vizeket, a kifújt füst pedig a levegőt szennyezi. A technológia fejlődésének köszönhetően azonban a dohányzás környezetre gyakorolt negatív hatásai csökkenthetők.
Szinte nincs olyan nap, hogy ne hallanánk valamilyen sokkoló statisztikát a globális felmelegedésről, a műanyagszennyezés mértékéről vagy a biodiverzitás csökkenéséről. 2050-re például az óceánokban és tengerekben több műanyag lehet, mint hal. Ebbe az irányba mutat, hogy egy kutatás szerint 2018-ban világszerte körülbelül 359 millió tonna műanyagot gyártottak, ennek körülbelül a 10 százaléka köt ki évente a tengerekben, óceánokban. Ha ez nem lenne elég ijesztő, akkor a NASA adatai szerint a jelenleg tapasztalható globális felmelegedési tendencia nagy része rendkívül valószínű, hogy a 20. század közepe óta történt emberi tevékenység eredménye, és olyan ütemben halad, amelyre évtizedek, évezredek óta nem volt példa.
Az április 22-ei Föld Napja jó apropót ad, hogy átgondoljuk, mit tehetünk a környezet védelme érdekében. Az ENSZ szerint például, ha nem pazaroljuk az élelmiszert, már sokat segítünk. 2019-ben a fogyasztók számára elérhető teljes élelmiszer-mennyiség 17 százaléka ment kárba, pedig becslések szerint a globális üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 8-10 százaléka az el nem fogyasztott élelmiszerekhez kapcsolódik. A Föld Napja kezdeményezés pedig szintén fontos lépésnek tartja, hogy csökkentsük a műanyagok igénybevételét, próbáljunk kevesebb egyszer használatos verziót vásárolni.
A dohányzás a környezetre is káros
A fentebb említett lépések mellett talán kevesebben gondolnak a dohányzásra úgy, mint a környezetet károsító tevékenységre, pedig a cigarettázás nem csak az egészségre gyakorol negatív hatást. Az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala a cigaretta égése során keletkező füstben lévő több mint hétezer vegyi anyagból 93-ról már megállapította, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezáltal a cigarettafüst megszüntetése legalább olyan fontos, mint a többi légszennyezést okozó egyéb tényező kiiktatása.
De nemcsak a cigarettafüst, hanem a csikk is komoly környezeti károkat okozhat: ezek ugyanis számos toxikus anyag mellett műanyagot is tartalmaznak, így a globálisan egyre nagyobb problémát jelentő műanyagszennyezéshez is nagymértékben hozzájárulnak. A cigarettacsikkek nagy része cellulóz-acetátból készült füstszűrőket tartalmaz, a csikkekből pedig kemikáliák és nehézfémek kerülhetnek a környezetbe. Az Anglia Ruskin Egyetem kutatása szerint évente mintegy 4,5 ezer milliárd cigarettacsikket dobnak el az emberek világszerte, így jelenleg ez a műanyagszennyezés egyik legelterjedtebb formája. A csikkek szűrője pedig olyan bioplasztikból készül, aminek évekre vagy évtizedekre is szüksége van, hogy végleg lebomoljon.
Fontos a környezeti ártalomcsökkentés is
Jól látszik tehát, ha környezetvédelemről beszélünk, akkor a dohányzás és az eldobott cigarettacsikkek is komoly problémát jelentenek. Szerencsére ma már mi is tehetünk azért, hogy a dohányzás környezeti ártalmait csökkentsük. A legjobb természetesen az, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor mielőbb leszokunk róla. Ha valamiért nem szokunk le, akkor is tehetünk azért, hogy csökkentsük a minket és környezetünket érő ártalmakat, és konkrét lépéseket tegyünk a dohányzás környezetkárosító hatásinak csökkentésére.
Ha cigarettázunk, akkor a legfontosabb, hogy ne dobjuk el a cigarettacsikket, hanem helyezzük a megfelelő hulladékgyűjtőbe, így megakadályozva, hogy azok a talajba és a vizeinkbe kerüljenek.
Ha pedig valamilyen okból mégsem szoknánk le, akkor tájékozódjunk a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes technológiákról. Ezekben a füstmentes technológiákban közös, hogy használatuk során nem történik égés, így pedig füst sem keletkezik. A tudomány mai állása szerint ugyanis az égés, illetve az égés során keletkező füst a dohányzással kapcsolatos megbetegedések fő okozója. Ha pedig nincs égés és füst, akkor kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadul fel, így várhatóan a káros anyagoknak való kitettség is alacsonyabb lesz. Ezeknél a technológiáknál egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyártók arra, hogy már a tervezés és a gyártás során figyelembe vegyék a környezeti szempontokat.
Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem teljesen kockázatmentesek: a hosszú távú hatásuk még nem ismert, és így is jut nikotin a szervezetbe, ami egy függőséget okozó anyag, valamint egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is. A dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését tehát továbbra is kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való tartózkodás jelenti.
A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
