A Mackintosh név mindenkinek ismerősen cseng, azonban kevesen tudják, hogy Charles Rennie Mackintosh építészként, szobrászként, festőként és formatervezőként egyaránt maradandót alkotott.
A művész 1868-ban született Glasgow-ban. Annak ellenére, hogy tíz testvére volt, sikerült továbbtanulnia, sőt, utazó hallgatói támogatást nyerve a kontinensen tanulmányozhatta az ókori építészet sajátosságait. Későbbi feleségét, Margaret MacDonaldot a Glasgow-i Művészeti Iskolában ismerte meg. Szerelmével, az ő nővérével és James Herbert McNairrel létrehozta „A négyek” néven ismertté vált alkotóközösséget, amelyhez a korszak talán legkülönlegesebb formatervezési kísérletei kötődnek.
Tanulmányai végeztével a Honeyman and Keppie építészirodánál kezdett dolgozni, első jelentősebb feladata a Glasgow Herald Building terveinek elkészítése volt. Alkotásain már ebben az időben jól megfigyelhető a képzőművészet és az építészet összeolvasztására irányuló törekvés, valamint a fény térformáló célzatú felhasználása.
Műhelytitok
A kerékpáros alkimista: Zsolnay Vilmos
A Zsolnay névről a gyönyörű, kézzel festett porcelánok, mázas kerámiák jutnak eszünkbe: kis bagoly, teáscsésze, lábazati csempe vagy egy épület ragyogó teteje.
A hajógyártás központjában, „Észak csillogó városában” dolgozó Mackintosh szakmai világlátására nagy hatást gyakoroltak az ipari forradalom tömegtermelési eljárásai, a modernizmus eszméi, valamint az új technológiák. Ugyanakkor szemmel láthatóan felkeltették érdeklődését a keleti kultúrában gyökerező ázsiai (főleg japán) megoldások, amelyek – a város karaktere miatt – viszonylag könnyen otthonra találtak Glasgow-ban.
Egyszerű, stilizált formák, természetes anyagok, izgalmas fény-árnyék hatások és aprólékos ornamentika: a brit tervező építészeti formanyelvében egyedi módon keverednek a skót hagyományok és a neogótikus irányzat elemei. Az ornamentika egyébként sok esetben felesége tehetségét tanúsítja, együtt dolgoztak például a Queen’s Cross-templomon, amely egyedüli egyházi megrendelés egész pályafutásuk során.
Mackintosh az Arts and Crafts mozgalomhoz kapcsolódva útjára indította az Art Nouveau angliai változatát. Alapvetően meghatározza stílusát, hogy az általa tervezett épületekhez és tárgyakhoz minden esetben műalkotásként viszonyult. Az éles szögek és a lágy vonalak kontrasztja jellemzi terveit, miként ikonikussá vált stilizált rózsamotívumát is.
Bútorai, különösen székei ugyancsak tökéletesen kidolgozott darabok; nem csoda, hogy az olasz Cassina dizájnóriás újragyártott néhányat. Feleségével a húszas évek elején Dél-Franciaországba költözött, ahol rengeteget festett, jobbára itt születtek gyönyörű tájképei.
Kis idő múltán azonban megbetegedett, és az egyre súlyosbodó nyak- és nyelvrák miatt visszatért Londonba. Hatvanéves korában, csendben távozott. Kevés idő adatott neki, de mind építészként, mind formatervezőként nagy hatást gyakorolt korára.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért!
