Furcsa egy története van a II. világháborúig a budai vár tövében terpeszkedő Karátsonyi-palotának: hatalmas pénzszórás és egy érthetetlen döntés eredménye, hogy mára semmi sem maradt a város valaha volt egyik legfényűzőbb és legnagyobb magánrezidenciájából.
A Krisztina körút 55. szám egykor egy pazar, romantikus stílusú, egyemeletes palotát jelölt, amelyet a korabeli újságok társasági rovatainak állandó szereplője, gróf Karátsonyi Guidó emeltetett 1853-56 között az alapokig visszabontott, barokk stílusú Kalmárffy/Krammerlauf-palota helyén a család budai rezidenciájául.
A neobarokk enteriőrök csak 1880-ban készültek el, volt itt minden, ami nélkül nem is igazán kékvérű egy főnemes: télikert, hatalmas park, könyvtár, bálterem, 300 fős színházterem, impozáns képtár – amely főleg barokk mesterek műveiből állt. Koncertezett itt Liszt Ferenc, játszott a deszkákon Blaha Lujza és id. Latabár Kálmán, de járt itt a trónörökös Ferenc Ferdinánd is, az 1899-as farsangi bálon pedig még maga Ferenc József is tiszteletét tette. A Mikszáth Kálmán által szerkesztett Országos Hírlap pl. így ír erről: „A főúri körökben még mindig nem beszélnek egyébről, mint a tündérfényű Karátsonyi-bálról. Igazi clou-ja volt ez az idei farsangnak és históriai momentummá vált azáltal, hogy a király is megtisztelte jelenlétével egyik hűséges alattvalójának a mulatságát.”
A családfő halála után azonban kezdtek rosszabbul menni a dolgok. Kisebbik fia és örököse, Jenő gróf idejében már súlyos jelzálog terhelte a családi vagyont, de az igazi probléma annak unokaöccse alatt következett. A maradék örökséget is elverő Imre gróf alól az 1930-as évek elejére a hitelezők kezére került a palota, majd pedig az állam birtokába. Ez utóbbi pedig 1938-ban lebontatta, mivel Imrédy Béla miniszterelnök Hitlernek szóló gesztusként felajánlotta a telket a Harmadik Birodalomnak, hogy egy német iskolát építsenek a Karátsonyi-palota helyére.
Ez a projekt aztán az alapozásig jutott csak a háború kitörése miatt, hogy 1951-54 közt a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervezőirodájának húzzanak ide fel valamit, ahol később a Matáv, most pedig a jogutód telekommunikációs társaság, a Magyar Telekom székel.
A jelenlegi épület még az egykori – a szomszéd botanikus kerttől vásárolt résszel duzzasztott – park teljes területét is elfoglalja. Mint az archív felvételekről is látszik, a berendezés a királyi palotáéval vetekedett, nagyon furcsa, hogy mindössze két generáció alatt hogyan lehetett felélni azt a vagyont (sőt, jócskán túl is költekezni ugyebár), ami ezt az építkezést finanszírozni tudta. De a legnagyobb kérdés: vajon hogy lehetett ezt a méregdrága ingatlant a földdel egyenlővé tenni egy iskolaépület miatt?
Ha kíváncsi vagy az egykori palota többi enteriőrjére is, kattints ide!
Még több álomotthon
Izgalmas időutazás: egy retró stílusú otthon a belvárosban
Szép megoldás, ha egy belső tér bútoraival, hangulatával azt a kort idézi, amikor az épület készült. Különösen igaz ez egy olyan markáns stílus esetében, mint ami az 1960-as évek elejének építészetét jellemezte.
