Izgalmas tárlatvezetésekkel, beszélgetésekkel és társművészeti programokkal színezve veszi kezdetét immár másodjára a 21 napon át tartó GARTEN kortárs művészeti bázis, amely apropóján az alapítók közül Schneller Jánossal beszélgetett a Lakáskultúra.
Miben más, mivel tűnik ki a GARTEN a többi nyári művészeti program közül?
Budapesten a kulturális kínálat nyáron megáll: mind a galériák, mind a koncerttermek, mind a színházak bezárnak. Ezért is jött az ötlet Bánki Ákossal (a GARTEN másik alapítója – a szerk.), hogy vigyük le a Balatonra a kortárs képzőművészetet, és ezt fókuszban tartva társművészeti programokat rendezzünk.
A GARTEN esetében tehát a képzőművészet, a vizualitás áll a középpontban – bár megjelenik a film is, de mindig a képzőművészethez kapcsolódva. A programok között szerepelnek még pódiumbeszélgetések, tárlatvezetések, néhány koncert és alternatív színházi előadás is, a hangsúly azonban most is és a jövőben is a képzőművészeten lesz majd – ennyivel tehát biztosan mások vagyunk, mint az összes többi művészeti fesztivál.
Miért pont Lovast választottátok a fesztivál helyszínéül?
Több oka is volt. Egyrészt itt találtunk olyan partnert, aki nyitott volt az együttműködésre, másrészt nem elhanyagolható szempont Lovas csodálatos földrajzi fekvése. Fantasztikus hely, hiszen nemcsak három olyan lokális centrumhoz van közel, mint Veszprém, Balatonfüred és Balatonalmádi, hanem tényleg gyönyörű – igazi Isten tenyere ez a vidék! Csodás kilátás nyílik innen a Balatonra, gyönyörű szőlőskertek veszik körül, igazi felfedezetlen része a balatoni régiónak. Lovas annyira picike, hogy nagyon sokan nem is tudják, hol helyezkedik el, egy rejtett kis ékszerdoboz még. Sok lehetőség rejlik benne, mi pedig megpróbáljuk felhelyezni Lovast az ország kulturális térképére.
Melyik programra a legnagyobb az érdeklődés?
Egyértelműen az Alföldi Róberttel való pódiumbeszélgetésre: nagyon sokan ismerik, mondhatni, hogy egy „kulturális celebritás.” Fantasztikus gyűjteménye van festményekből és fotókból – nálunk most kifejezetten utóbbira fog majd koncentrálni, a gyűjtésről, annak elkezdéséről, valamint a fotó jelentőségéről fog beszélni. Biztosan teltházas eseményünk lesz.
Kiemelném még a gyűjtőkkel való beszélgetéseket: lesz egy gyűjtés női, valamint férfi szemmel című pódiumbeszélgetésünk, előtte tárlatvezetéssel. Izgalmasnak ígérkezik még– és egyben az egyik személyes kedvencem, amit nagyon várok – a Vörösváry Ákos és Kishonthy Zsolt beszélgetése. Mindketten galériások és egyben gyűjtők is, akik a rendszerváltás évében, 1990-ben indították galériáikat, melyek így egyidősek a rendszerváltással, mindketten azóta is aktív szereplői a műkereskedelemnek. Ez az elmúlt 30 év az a korszak, ami most már történelmi távlatba került. Hogy milyen volt mindez kereskedelmileg, művészetileg, mik voltak a trendek – ezekről a témákról és persze az euforikus kilencvenes évekről fognak beszélgetni.
A 21 nap alatt 10 filmet fogunk vetíteni: ezek mindegyike képzőművészeti témájú, a legtöbbjük viszonylag új, avagy nemrég debütált a mozikban, viszont ritkán vagy csak nagyon rövid ideig vetítik őket. Köztük van például a Gerhard Richter életéről szóló Mű szerző nélkül című történelmi tabló, amelyet a Mások élete című nagy sikerű alkotás rendezője, Florian Henckel von Donnersmarck jegyez. Lesznek dokumentumfilmek, dokumentumfilmek, mint például a Robert Mapplethorpe vagy Egon Schiele életét bemutató film. A Friss hús az elmúlt két év legjobb fiatal animációs rövidfilmjeiből kínál válogatást – ezek legtöbbje ritkán vetített és elérhető, miközben tisztán látszik belőlük, miért is tartják erősnek a magyar animációt az egész világban.
Mennyiben kellett módosítani a programokon, a terveiteken a járványhelyzet miatt?
Voltak számításaink, amelyeket keresztülhúzott a járvány. Idén szerettünk volna kicsit nagyobbat bővülni a tavalyihoz képest, szerettük volna bevonni a környékbeli települések közül Paloznakot, Alsóörsöt és Csopakot is, ez azonban most nem sikerült. Egyedül Csopakon sikerült bevonnunk egy magángalériát, valamint Lovason a Márffy-ház frissen renovált pajtáját, GARTEN Pajta néven kiállító térként használjuk. De nem keseredünk el, úgy tervezzük, hogy jövőre sikerülni fog és kicsit ki tudjuk bővíteni a GARTEN-t Lovasról.
Idén még nem is hívjuk magunkat fesztiválnak: kortárs művészeti bázisként jegyzi magát a GARTEN, ami arra a helyre utal, ahová az ember visszatér feltölteni magát és a készleteit. Így nézek egyébként a művészetre is – és innen ered az egyik szlogenünk is idén, a „Művészettel védekezünk.” Ez utal egyrészt a járványhelyzetre, másrészt pedig a művészet egyik céljára, amely szerint ez az ember számára egy hasonlóan fontos szükséglet, mint az étel és az ital – csak épp nem a testünk számára, hanem a lelkünknek.
Milyen terveitek vannak a GARTEN-nel?
Néhány éven belül szeretnénk egy regionális szintű, képzőművészeti fesztivállá fejlődni. A cél, hogy jövőre fesztiválszinten tudjunk működni, és a mikrotérség négy falujában párhuzamosan – tehát Csopakon, Paloznakon, Alsóörsön és Lovason – színvonalas egyéni és csoportos kiállításokat, valamint ezekhez kapcsolódó programokat szervezzünk.
Terveink között szerepel, hogy bekapcsolódjunk Veszprém – Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projektbe, hiszen ennek célja az is, hogy a regionális fenntartható kulturális fejlesztéseket támogassák nem csak Veszprémben, hanem az egész észak-balatoni régióban.
Szeretnénk, ha GARTEN egy jelentős fesztivállá, egy ismert és jól működő programsorozattá nője ki magát, ahová érdemes akár messzebbről is odautazni és eltölteni néhány napot a balatoni régióban.
A GARTEN-ről és a programokról bővebben ide kattintva tudsz olvasni.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
