A skandináv dizájn első nemzetközi sztárjának ülőbútorai már életében klasszikusokká váltak.
A nagy hatású 20. századi modern dán dizájnmozgalom kiemelkedő alkotója 1912-ben született Koppenhágában. Apja jómódú textilnagykereskedő volt, aki nem nézte jó szemmel fia korán megmutatkozó művészeti érdeklődését. Juhl kompromisszumként nem művészettörténetet, hanem építészetet tanult a koppenhágai művészeti akadémián, ám hamar a bútortervezés felé fordult.
Ember a dizájn mögött
A radikális dizájn poétája: Alessandro Mendini
Mendini az érzelmeket fontosabbnak tartotta a funkciónál, tárgyaival nevetésre akarta bírni az embereket.
Az 1930-as években uralkodóvá váló funkcionalizmussal szemben egy plasztikusabb, a modern képzőművészet formanyelvéből táplálkozó utat választott már az egyetemi kísérletező évek alatt. 1934-ben elkezdett dolgozni a neves Vilhelm Lauritzen építészirodában, és annyi megbízással halmozták el, hogy a záróvizsgáját sosem tette le.
25 éves volt, amikor 1937-ben először állított ki a dán bútorkészítők évenként megrendezett kiállításán. Niels Vodder bútorasztalossal való együttműködése 20 évig tartott, segítségével a végletekig feszegette a fa megformálhatóságának határait, addig lehetetlennek tűnő organikus, szoborszerű alkotásokat hoztak létre.
Az 1940-es évek elején készített, már-már posztmodernnek ható kárpitozott Pelikán fotelt és a Költő névre keresztelt kanapét még értetlenség fogadta, de az 1945-ben bemutatott favázas fotelje szinte azonnal dizájnikonná vált: a 45 fotel az első megtestesülése a Juhl védjegyévé váló légies formavilágnak, a tartószerkezet és a kárpitozott ülőrész vizuálisan elválik egymástól. Az 1949-ben kiállított, bőrrel kárpitozott tikfa Törzsfőnök szék szintén hatalmas sikert aratott, még IX. Frigyes dán király is kipróbálta.
Ő volt az első dán dizájner, aki meghódította Amerikát. Az 1950-es években igazi sztár, bútorai a különlegesre vágyó amerikai felső középosztály szemében státuszszimbólumnak számítottak, és bekerültek a MoMA gyűjteményébe is. Belsőépítészként holisztikusan, a tárgyak környezetét és használójukat figyelembe véve gondolkodott. Minden általa tervezett bútort a saját házában próbált ki először.
Az 1989-ben elhunyt tervező saját bútoraival berendezett koppenhágai otthona ma múzeumként látogatható.
Olvastad már?
A dizájnvilág Lady Gagája: Marcel Wanders
Marcel Wanders napjaink egyik legismertebb sztárdizájnere. Extravagáns, elegáns, olykor humoros alkotásai, korszakalkotó stílusa miatt hasonlítják a popikon Lady Gagához.
A csodálatos lakás Juhl halála után világhírűvé vált, magazinok tucatjaiban mutatták be. Olyannyira kortalan és friss, hogy a nappalit ábrázoló egyik kép – a Költő kanapéval és a dizájner második feleségéről készült festménnyel – manapság talán a legnépszerűbb lakberendezési inspirációs fotó az interneten.
https://www.instagram.com/p/BTb35e9BU9s/
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap.
