Nincs elég ülőhely a köztereken? Megszomjaztál a város közepén? A városi recycling projektek fő célja, hogy kihasználva a meglévő infrastruktúrát, élhetőbbé tegyék a környezetet.
A szakemberek előrejelzései szerint 30 év múlva a világ népességének 70%-a városokban fog élni. A rohamos növekedéssel párhuzamosan egyre ridegebbé válnak majd a nagyvárosok, az elidegenedés következtében pedig jelentősen romlik az emberek komfortérzete. A városi recycling, vagyis a helyi újrahasznosítási projektek célja épp ezeknek a negatív következményeknek az ellensúlyozása, azt szeretnék elérni, hogy a települések igazodjanak az ott lakók igényeihez.
– Gyakran nincs elég idő és pénz arra, hogy a teljes infrastruktúrát újjáépítsük – magyarázza Zétényi Zsófia, a budapesti Ivócsap Projekt egyik ötletgazdája. – Sokkal egyszerűbb megoldás, ha a már meglévő infrastruktúrát alakítjuk át, azaz meglátjuk az adottságokban rejlő lehetőségeket, és új funkciókkal látjuk el a régi elemeket.
A Hello Wood csapata áprilisban szervezett egy konferenciát a városi recycling itthoni népszerűsítésére. A rendezvényen egyrészt a „város felhasználói” tehették próbára magukat egy workshop keretein belül, másrészt külföldi és magyar építészek ismertették saját projektjeiket.
Multifunkciós buszmegállók, díszített aszfaltok, bordásfalak az utcán – első hallásra talán szokatlannak tűnő ötletek, ám a városlakók életébe biztosan könnyedséget és vidámságot csempésznek. Nem bírja az izzasztó hőséget? Vagy megszomjazott a város közepén, de nem szeretne boltba menni? Bizonyára örömmel fogadja majd a hírt, hogy a fentebb említett Ivócsap Projekt keretében – amelyet a főváros is felkarolt – Budapest különböző kerületeiben néhány tűzcsapot speciális kék szerkezetekkel láttak el, miáltal nyilvános csapokká alakultak.
Az érzékelhető változáshoz persze elengedhetetlen, hogy a városlakók igényeit figyelembe véve válaszoljunk a problémákra. Ezt hangsúlyozta előadásában a városi recycling egyik legnagyobb alakja, a zürichi egyetemen (ETH) oktató Alfredo Brillembourg, akinek neve elsősorban a fejlődő országokban alkalmazott szociális építészet révén vált ismertté. Az Urban-ThinkTank projekt például a caracasi szegénynegyedekben a lanovkához hasonló magasvasutakkal enyhített a tömegközlekedés súlyos gondjain, de tervezett már otthon megépíthető, komposztáló szárazvécét is.
A környezettudatosság, a megoszthatóság, az újrahasznosítás tehát kulcselemei a városi recycling elméletének. Állandóan akad javítanivaló, még a fejlett városokban is – az egyik legégetőbb probléma szinte mindenhol a parkolás kérdése. Mennyi mindenre lehetne használni egy parkolónyi területet! Brillembourg és kollégái ennek bizonyítására San Franciscóban egy autónyi területen könnyen átrendezhető állványzatokat állított fel, amely így akár pihenőhelyként és közösségi térként is használható.
De vajon mikor válnak ezek a kreatív megoldások széles körben elterjedtté? A kezdeményezések megvalósításában természetesen fontos szerepet játszhatnak a helyi önkormányzatok, és persze lényeges a tájékoztatás révén formálni a közgondolkodást, hiszen végső soron a városlakóktól függ a találmányok sorsa.
Valyo
Az urbanisztikai egyesület számos projekten dolgozik. A főleg fából készült építményeket szokatlan helyeken állítják fel, ezzel is ösztönzik a városlakókat, hogy felfigyeljenek a lehetőségekre. Különösen sikeres a „Szabihíd” kezdeményezés, illetve az idén ötödször bemutatott utcai mobilszauna.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!