Amikor új közösségbe kerülünk, az első dolgaink közé tartozik, hogy rendezkedni kezdünk, legyen a helyszín munkahelyi íróasztal, kollégiumi szoba vagy sportklub öltözőszekrénye. Magunk köré csoportosítjuk néhány személyes tárgyunkat, saját háttérképet teszünk a számítógép monitorjára, esetleg beviszünk egy hajtást kedvenc fikuszunkból.
Ha az amerikai filmek kliséit követjük, még egy mosolygós családi fotót is látótávolságba kell állítanunk – nem is feltétlenül azért, hogy szeretteink adjanak motivációt tevékenységünkhöz, hanem, hogy a többiek lássák, nekünk ilyen is van, velünk minden rendben. Az egész rítus hasonlít ahhoz, ahogyan egyes állatok körbejelölik a területüket: „itt én vagyok az úr”. Rögtön gyanúsnak találjuk viszont az üres íróasztalt, sivár lelki életet, elfojtást vagy ellensúlyozást sejtve mögötte. Igazán kényelmesen ugyanis egyéniségünkre szabott terünkben érezzük magunkat. Díszítő hajlamainkat – egyes kizárólag esztétikai szempontok szerint fészküket csinosító madárfajokhoz hasonlóan – leginkább otthonunk falai között engedhetjük szabadon. Ott minden rólunk, ízlésünkről és választásainkról árulkodik. Milyenek vagyunk, és milyennek tartanak minket barátaink? Szem előtt hagyjuk-e illendőségből a tőlük ajándékba kapott gyertyatartót, vázát, hamutartót, vagy elpakoljuk, ha nem nyerte el tetszésünket? Engedünk-e a haszontalan holmikat kínáló árleszállítások csábításának? Megalkuszunk-e egy tucatposzterrel, egyedi dekorációt keresünk, netán csupaszon hagyjuk a fehér falat? Ha nem megy ösztönösen, tanuljunk másoktól. Elemezzük ki egy folyóirat, szakkönyv vagy tévéfilm enteriőrjeit: mely részletek tetszenek, mely kellékek a hangulatfelelősök. Egy igazán jól berendezett térben első pillantásra a harmonikus egységet érzékeljük, nem tudatosulnak az összetevői. Csak később vesszük észre a taktikusan elhelyezett hangulatlámpát, a falszínnel harmonizáló szőnyeget, az asztalok, polcok stílusos díszeit. Összeállításunkban olyan tárgycsoportokból szemelgetünk, amelyekkel a legegyszerűbben dekorálhatjuk otthonunkat. Egyúttal itt a remek alkalom az elemzés megkezdésére. Retro stílusú, egyszerű formájú festett lámpa fali és álló változatban. Anphorae, ára: álló: 42.550 Ft, fali: 16.750 Ft
<<< Izgalmas fényeket ad a fémállványon lógó, nagy burás kókuszlámpa, ára: 68.500 Ft Szoborszerű, dekorációnak való, ívelt, fonott állólámpa, ára: 47.500 Ft és 52.500 Ft >>> Hullámzó vonalú, magas állólámpa szegecselt éllel, ára: 39.840 Ft
Organikus indákkal díszített, sejtelmes fényű hangulatlámpa, ára: asztali: 27.300 Ft, álló: 42.300 Ft
Origami A hangulatlámpák tervezői néha igencsak eleresztik a fantáziájukat. A hajtogatott papírra emlékeztető kollekció ihletője egy természetes kristályszerkezetű ásvány volt, lapjai érdekes fényjátékot adnak. Designtörténeti klasszikus a hatalmas ívben hajló, márványtömbbel rögzített állólámpa. Kikapcsolt állapotban is meghatározó darab, ezért figyelni kell a lámpa és környezete stílusösszhangjára.
Fémvázra húzott, kézzel festett papírból készíti egyedi lámpáit Varga Katalin. A technikában rengeteg lehetőség rejlik, a fém hajlítása változatos formákat eredményez, a színes papír izgalmas fényjátékokat ad.
Az ablaktalan helyiségek, így a közlekedők megvilágítása különösen fontos kombinálható, váltókacsolós lámpákkal. Jók a falhoz simuló modellek, mert ezek nem balesetveszélyesek, itt félbevágott burára emlékeztető, klasszikus vonalú ernyőket alkalmaztak.
Ajánlat
Fehér színben is kapható, homokfúvott mintával díszített üvegpohár illatos gyertyával, ára: 3.990 Ft
Többkanócos, elillanó gyertya nagy üvegkehelybe töltve, ára: 8.900 Ft
Egyedi gyertyák készítéséhez kínált gyöngy-granulátum minőségi paraffinból, változatos színekben, 1.290 Ft-tól
Kocka és henger formában forgalmazott, üreges gyertyatál, amelynek fala készült viaszból, áruk: 1.150 Ft és 1.590 Ft Égő gyertyát és mécsest soha ne hagyjunk magára. Kanócukat vágjuk rövidre és tartsuk távol a gyúlékony anyagoktól.