Ha polisztirol hőszigetelésről beszélünk, rendszerint felmerül az a kérdés is, hogy hiába a megtakarítás télen a fűtésen, nyáron pedig a klímán, ha nem lélegzik a fal, a penészedés, bedunsztolódás réme fenyeget. Vajon mi ennek az alapja, mi az igazság és főleg: mi a megoldás?
Sokszor pont ezek a mondatokat halljuk ok-okozati összefüggésként: polisztirol hőszigetelés alkalmazása után nem lélegzik a fal, penészes lesz. Ez így valóban logikusan hangzik, talán ezért is terjedt el ez a tévhit a mindennapokban.
Ez is egy tudomány
A kérdéseinkre a fizika ad választ: tény, hogy a pára diffúziós úton átjuthat a külső házfalon, ennek mértéke azonban korántsem olyan jelentős, mint ahogyan azt egy átlagember gondolja. Megdöbbentő adat, de normál esetben a nedvességnek mindössze 0,5-3 százaléka diffundál át a falon, így a hőszigetelés után erre fogni a penészedést nem jogos. Nyilvánvaló, hogy a maradék 97 % párának gyorsabb utat kell keresnie a távozásra, erre pedig elsősorban a szellőztetés a válasz, akár direkt, akár indirekt módon (például rosszul záró ajtón-ablakon keresztül).
Ezt az a lengyel tanulmány is megerősíti, amit a Magyar EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete publikált, és ahol hőszigetelt, illetve szigetelés nélküli falaknál is végeztek méréseket.
Ez alapján bebizonyosodott, hogy a pára 97 százaléka akkor is szellőztetés útján távozik, ha a légcsere alacsony mértékű – és ezt nem befolyásolja a homlokzati hőszigetelés anyaga és vastagsága sem – átlagos légcserénél pedig maximum 1 százalék pára diffundál át a falon.
A pára elsősorban lélegzetvételből, háztartási tevékenységből (mosás, takarítás, főzés) képződik, egy 65 nm alapterületű lakásban egy négyfős család esetében ez közel 300 grammot jelent óránként. Mivel sem a falnak, sem a hőszigetelésnek nem a páraáteresztő képesség a fő feladata, így könnyen belátható, hogy a szellőztetés a legalapvetőbb megoldás.
Szellőztetés a varázsszó
A korszerűsítés sokszor nemcsak a hőszigetelést jelenti, hanem nyílászáró cserét, fűtéskorszerűsítést is, hisz csak komplex felújítástól várható jelentősebb energia megtakarítás.
Bár a polisztirol hőszigetelés cseréje önmagában is jó megoldás lehet, nem is baj, ha első lépésként a régebbi, nem tökéletesen záródó ablakok a helyükön maradnak, mert azok automatikusan biztosítják a légcserét. Ha azokat modern, tökéletesen záródó darabokra cseréjük, akkor mindenképpen foglalkozni kell a mesterséges szellőztetés gondolatával is, vagy pedig marad a tudatos, rövid ideig tartó „kézi” szellőztetés.
Hol támad a penész?
Akár új, akár régi épületeknél megjelenő penészt a nem megfelelő mennyiségű légcsere és a hőszigetelés kivitelezésének tökéletlensége okozza. Sokszor pont a fal és födém találkozásánál üti fel a fejét, sarkoknál, oszlopoknál, ahol bajos lehet a hőszigetelés.
Hogyan alakul ki a hőhíd-probléma? A hőszigetelés folytonossága nehezebben megoldható meg olyan helyeken, ahol egy hideg és meleg elem találkozik, a nedvesség itt először mindig a hideg felületen csapódik le, és előbb-utóbb a szürke-fekete penész foltok is megjelennek.
De ha értjük ezt a rendszert, nem kell tartani a korszerű polisztirol hőszigetelés használatától sem.
A szigorodó 2020 után várható szabályozás vastagabb hőszigetelést kíván majd, ezért a szellőztetést nem a polisztirol panelektől vagy a falaktól kell várni. Érdemes már most végiggondolni, hogyan működik majd az újra becsomagolt ház, mit tudunk még változtatni, lesz-e új nyílászáró, illetve hogyan szabályozzuk majd a légmozgást.
További hasznos információt találhatunk a MEPS Egyesület hőszigeteléssel foglalkozó oldalán: http://www.hoszigeteljaholnapert.hu/hoszigeteles-de-melyiket/
