Az építkezéssel és felújítással kapcsolatos egyik legkárosabb városi legenda szerint a falaknak lélegezniük kell ahhoz, hogy a lakásban egészséges belső klíma alakuljon ki, és ha nem megfelelő anyaggal történik a hőszigetelés, a lakótér „befullad”, „dunsztolódik”. A lélegző falak mítosza egy alapvetően felszínes, emiatt könnyen értelmezhető modellt kínál a laikusoknak, miközben az épületenergetikai-épületfizikai folyamatok ennél sokkal összetettebbek.
Egy pohár víz óránként
Vegyünk egy átlagos, 170 légköbméteres, négy ember által lakott lakást. Ennek légterében óránként 300 gramm pára keletkezik a lakók mindennapi tevékenységének (pl. főzés, tisztálkodás, takarítás) és életfunkcióinak (légzés, kipárolgás) köszönhetően. Csak hogy tisztában legyünk a mennyiséggel: az apró páracseppek éppen kiadnának egy pohárnyi vizet.
Valóban gondot okozna, ha ekkora páramennyiség megrekedne a lakásban – pont emiatt hiba lenne a hőszigetelés és a falazat anyagára bízni a távozását! Ha ugyanis óránként egy pohár víznek megfelelő páramennyiség el tudná hagyni a lakóteret a falakon keresztül, akkor egy minden oldalról huzatos lakásban laknánk, ami nem lenne túl komfortos. Ilyen úton a keletkező pára legfeljebb 3%-a diffundál, legyen szó akár csupasz – tehát a felületén lélegző falról szóló történet szerinti – akár hőszigeteléssel ellátott falazatról. A maradék 97-98%-ot szellőztetéssel (vagy szellőztető berendezéssel) lehet csak kitessékelni.
Hogyan „lélegeznek” a falak?
Ez a könnyen érthető modell, ami éppen, hogy csak köszönőviszonyban van a realitással, alaptalan ellenérveket generál egy könnyen elérhető hőszigetelő anyaggal, a polisztirollal (EPS, XPS) szemben; a leggyakrabban ugyanis a táblás hőszigetelő keményhabokat éri a vád, hogy elzárják a kifelé igyekvő levegő, s vele a képződő pára útját. Lássuk, hogy mi ebből az igazság!
Mint minden városi legendának, a lélegző falak mítosza is a valóságra épít: a falak – még a szigetelt, vakolt falak is – valóban képesek minimális páramennyiség átengedésére. Ez azonban korántsem úgy történik, ahogy legtöbben képzelnénk! Hogyan „lélegeznek” tehát a falak? Könnyű belátni, hogy a szilárd falazaton keresztül nem járhat szabadon ki- és be a levegő. Ha ilyet tapasztalunk zárt ajtók és ablakok mellett, feltételezhetjük, hogy rések vannak a falban – ami a falazat és a nyílászárók találkozásánál, régebben épült házak esetén egyébként nem is ritka. A lélegző falak alatt azonban a párának a helyiségből diffúziós úton, a külső falon át történő eltávozását értik a csöppet sem műszaki fogalmat használók. Így már persze rögtön más a leányzó fekvése.
Természetes vagy műanyag? Természetes műanyag!
A lélegző falakat megfojtó, bedunsztoló hőszigetelés tévhitét többnyire a polisztirol műanyag voltára alapozzák, szemben a szálas vagy a „természetes” alapanyagú hőszigetelő anyagokkal (pl. kőzetgyapot, fagyapot), vagy akár a hőszigeteletlen falakkal. A műanyag azonban nem az ördögtől való, sőt, éppenséggel nagyon is hasznos szolgája az emberiségnek. Műanyag és műanyag között pedig ég és föld lehet a különbség: gondoljunk csak arra, hogy más eljárással készül egy műanyag edény, mint mondjuk egy végtagprotézis vagy egy sportcipő talpa.
A polisztirol hőszigetelő tábla sajátos buborékos szerkezetét például az adja, hogy mindössze 2% polimer-alapú szárazanyag-tartalommal rendelkezik, egyébként pedig a világ legtermészetesebb dolga, levegő alkotja! A levegővel teli buborékok amúgy a természetben is rendre bizonyítanak hőszigetelési hatékonyságból: amikor a madarak a tollukat, a bundás állatok a szőrüket borzolják a hidegben, azzal mikroszkopikus levegőbuborékokat ejtenek foglyul, melyek nem hagyják elillanni a testmeleget.
Nyiss ablakot!
A polisztirol hőszigetelés taszítja a vizet, ami kifejezetten hasznos tulajdonsága: ennek köszönhetően képes ellenállni a csapadék hatásainak. Ez azonban nincs összefüggésben a lég- és páraáteresztéssel, már csak azért sem, mert mint minden hőszigetelő anyagot, az EPS hőszigetelést is rendszerben építik be, melynek részét képezik a dübelek, ragasztók, indítósínek, az üvegszövet, s legvégül a vakolat – így a polisztirol nem önmagában védi a házat.
A lélegző falak modellje tehát egyszerűnek és kézzelfoghatónak tűnik, de ne dőljünk be a látszatnak. A hőszigetelő anyag választását sok minden befolyásolhatja az áron és a befektetés megtérülésén át a szabványoknak való megfelelésen keresztül a könnyű kezelhetőségig. Nem szükséges városi legendákkal démonizálni egy olyan korszerű anyagot, ami a kisebb büdzsével rendelkezők számára is lehetővé teszi a minőségi hőszigetelés megvalósítását – méghozzá olyat, ami megfelel az alig több mint egy éven belül élesedő szigorúbb előírásoknak is. Várhatóan ezen a télen is sok család veszi fontolóra a hőszigetelés fejlesztésébe való befektetést a közeljövőben. A megfelelően hőszigetelt lakás belső klímája jó eséllyel egészséges is – a szellőztetést azonban nem szabad a falakra bízni. Nyissunk ablakot a friss levegőnek!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
