Saját ötletek és inspirációk

Loydl Péter pályakezdő belsőépítészként kipróbált néhány építészirodát, ám végül is a Varró Design mellett kötelezte el magát. Mint mondta, az alkotó fantázia ebben a közegben szabadon szárnyalhat, és ezt saját lakása lakhatóvá tétele során is tapasztalhatta. Vendéglátónk a hangulattalan, személytelen, sokszor igénytelen berendezésű albérletek, bérelt lakások sora után úgy döntött, hogy némi anyagi segítséggel saját életteret keres. – Jó közlekedésű, zöldövezeti, lehetőleg kertkapcsolatos, lepusztult állapotú lakás után kutattam, és végül találtam is a második kerület egyik 1910-ben épült házában. A lepusztult állapothoz azért ragaszkodtam, hogy végre a saját ízlésemnek, egyéniségemnek megfelelő lakást alakíthassak ki magamnak – meséli Loydl Péter belsőépítész. – A ház korából ítélve alighanem erre bőven volt lehetősége. – Az eredetileg fogadónak épült földszintes házat az elmúlt száz év alatt lakásokká alakítva, hogy úgy mondjam, osztották-szorozták, bővítették-kurtították, egyszóval amit csak egy épülettel el lehet követni, minden megtörtént. Az általam kiszemelt, 60 négyzetméternyi lakás lehetett valaha a főbejárat, most az előtérből egyik oldalon a tenyérnyi konyha, szemben a vécé-fürdőszoba, a másik oldalon két egymásba nyíló szobaként várt rám. Varró Zoltánnal együtt rögtön megállapítottuk, hogy tulajdonképpen nem is olyan rossz az elrendezés, különösen az eredeti dupla szárnyú ajtóval egybenyitható, két kellemes méretű lakószoba tekintetében. Ám az ízlésemnek megfelelő, teljes körű felújítás, némi falmozgatással, vezeték-, padló-, csempecserével is járó átalakítás és az igényes berendezés kalkulációja olyan tetemes összegre rúgott, amelynek pillanatnyilag nincs realitása az én költségvetésemben. Viszont jelentős megalkuvásokkal járó, olcsóbb félmegoldásokat nem szeretnék. Ezért döntöttem Zoltán unszolására a „föltuningolás” mellett az általam áhított, végleges állapot megvalósításáig. És ez az a pont, ahol fillérekből a maximumot igyekeztük kihozni. Pontosabban úgy változtattunk, hogy néhány nagyobb költségű dolog a későbbi, végleges állapotnak is része legyen. – Lássunk mindkét változatra néhány példát! Kezdjük a felújítást indító „filléres” beruházásokkal! – A két, egymásba nyíló szobát a legegyszerűbb színösszeállításra, fekete-fehérre hangoltuk. A régi parkettát csere vagy felújítás helyett inkább feketére festettük, mely eltüntette a fa hibáit, ehhez kontrasztként a falak fehér színt kaptak. Ettől friss és világos lett a lakás, és ez a környezet remek hátteret ad a bútoroknak is. A bejáratot követő előtérből nyíló volt konyha, most gardrób régi csempeburkolatára csere helyett fekete filcet ragasztottunk, az előtér és fürdőszoba szintén régi burkolatát pedig fekete alapon fehér firkamintás linóleummal frissítettük. A fürdőszobát sem burkoltuk méregdrága design csempékkel, hanem a rusztikussá tett falat szintén feketére mázoltuk, türkiz mintákkal törve meg a felületét, melyek a keskeny fürdőben gyönyörűen hasítanak végig a felületen. – Az itt látható luxuskategóriás zuhanykabin és a Philippe Starck mosdó már az áhított, végleges állapot kellékeinek tűnnek. – A hermetikusan záródó zuhanykabinra nem csupán szépsége, hanem praktikuma okán is szívesen áldoztam, ugyanis fürdéskor egyetlen csepp vizet sem enged a kabinon kívülre. Természetesen fontos része lesz az új, a mostanival azonos helyen kialakítandó fürdőszobának, ahogy a mosdó is. A keskeny pult egy IKEA-s kisszekrény volt, melyet saját kezűleg vágtam a mosdó alá. Ez is remek példa arra, hogy némi fantáziával egyedivé tehetjük az olcsó tárgyakat is. – Szóljunk még a funkciók elosztásáról, kialakításáról, hiszen a végleges állapotot ezek is meghatározzák. – Mint már említettem, az előtérből nyílt eredetileg a néhány négyzetméternyi, nyomasztó megjelenésű konyha, amely helyére remek gardróbszoba került. A konyhát pedig áttelepítettük az előtérből nyíló első szobába, minthogy a szoba-fürdőszoba közös falán könnyedén átvezettük a vizesblokkot. Ily módon ez a helyiség lett a konyha-étkező, és az ablakoknál lévő falfelület mellett a dolgozó kapott helyet. Az utóbbi asztalát is magam készítettem, mégpedig egy fehér konyhapultlapra játékosan elhelyezett fekete lábakat csavaroztam, amitől design darabnak tűnik, ráadásul a hosszú pult kiválóan alkalmas a tervezési munkálatokhoz. Az innen nyíló, eredeti dupla szárnyú, gyönyörű ajtó mögött pedig a hálót és a nappalit rendeztem be. Egyelőre úgy tervezem, hogy ezt a funkcióelosztást a végleges állapot kialakításánál is többé-kevésbé megtartom. – A tuningolásnak nemcsak praktikus, hanem néhány igen dekoratív eleme is van. Ezek az ötletei honnan valók? – Számos lakás, közintézmény és szálloda tervezésekor az ember óhatatlanul is beleszeret egy-egy dekoratív elembe olyannyira, hogy azt szívesen látná a személyes környezetében is. Például a most nyíló, Varró Zoltánnal együtt tervezett Classix Design Hotel inspirálta a hálóbeli feliratos párnákat, a buja műszőrme ágytakarót vagy a glamour függönyöket. Nemkülönben a szintén általunk tervezett, Michelin-díjas Onyx étterem üvegfalának részlete megjelenik a zuhanykabin falán. Persze a végleges állapot kialakításakor lehet, hogy már más motívumok ragadnak meg. Akkor majd azokat adaptálom… Lakáskultúra 2011. július-augusztus