A környezettudatos építkezés nem csak a költségek csökkentése miatt fontos: egy-egy újszerű megoldás hosszú távon hozzájárul környezetünk és közvetve az egészségünk megóvásához.
Riasztóan fogynak energiaforrásaink, ezzel párhuzamosan pedig egyre inkább előtérbe kerül a környezettudatos gondolkodás, és egyre inkább fontossá válik, hogy hosszú távon is működő, alternatív megoldásokat találjunk, amelyek segítségével csökkenthető a környezetszennyezés mértéke. Kis odafigyeléssel mérsékelhetjük az energiafogyasztásunkat, és így a magunk után hagyott ökológiai lábnyom is kisebb lesz.
Mi az a passzívház?
Ebbe a kategóriába kizárólag olyan otthonok sorolhatók, amelyek hivatalosan is megfelelnek a német minősítési rendszer, a darmstadti Passzívház Intézet kritériumainak. A kevés energiát igénylő, környezetbarát épületek úgy tartják fenn a megfelelő hőmérsékletet, hogy csak a frissítéshez szükséges levegőt hűtik vagy fűtik, tehát nem rendelkeznek hagyományos fűtési rendszerrel.
Ugyanakkor nem kell ablakot nyitni a légcseréhez, mivel a szellőzést biztosító berendezés elszívja a használt levegőt, és – a talajhő segítségével – frisset áramoltat a belső térbe. A helyiségekben a levegőt a téli és nyári napsütés, a bent lévő emberek és műszaki berendezések melegítik fel. Kulcsfontosságú az építési telek benapozottsága, árnyékos helyre vagy szélcsatornába ugyanis nem lehet passzívházat tervezni.
Egy passzívház éves energiaigénye maximum 120 kWh/m3, és csak a legkeményebb téli hónapokban fordulhat elő, hogy a fűtést elektromos radiátorral vagy hőszivattyúval szükséges kiegészíteni.
Mi a különbség a passzívház és az aktívház között?
Az alapvető különbség, hogy az aktívház több energiát termel, mint amennyit felhasznál: mivel nem csak a saját működésének fenntartásához szükséges energiát képes előállítani, „minierőműnek” is nevezik. Az ilyen épületekben környezetkímélő energiatermelő berendezéseket, például napelemeket alkalmaznak, a fölösleges többletenergiát pedig a helyi áramszolgáltató rendszerbe vezetve a környéken élő fogyasztókhoz továbbítják.
A harmadik legnépszerűbb környezetkímélő épülettípus, az ökoház
Az ökoház építése és üzemeltetése a lehető legkisebb kárt okozza a természetben. Előállítása olcsóbb, mintha égetett agyagtéglából és betonból készülne, hiszen ezen anyagok súlyánál harmincszor kevesebbet nyom az ökoház acél könnyűszerkezete, azaz már a vázszerkezet fajlagos előállítási költsége eleve jóval alacsonyabb.
Az elemeket egyszerűbb szállítani, és nincs szükség vegyszeres felületkezelésre sem, ráadásul minden felhasznált elem újrahasznosítható. A legkisebb energiaigényű építőanyaggal, a fával ellentétben a horganyzott acélprofilok nem éghetők, és mivel méretre gyártják őket, nincs hulladék vagy építési törmelék. Ma már statisztikailag bizonyított, hogy egy folyamatosan használt ökoház felfűtése harmadannyiba kerül, mint egy hagyományos épületé.
Az ökoház tehát nemcsak energiatakarékossága miatt jövőbe mutató, hanem azért is, mert az építőanyagokat ugyancsak környezettudatos eljárásokkal állítják elő. A melegről napkollektor, hőszivattyú, valamint a szélenergia gondoskodik, továbbá víz- és energiatakarékos szennyvíztisztító vagy esővízgyűjtő megoldások egész sorát alkalmazzák.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!