A szocializmus korszakának emblematikus épületei több mint 60 éve kezdtek el gombamód kinőni a földből. Vajon átalakíthatók a mai igényeknek megfelelően ezek a lakások?
A II. világháború pusztításai következtében Budapest épületeinek mindössze 15 százaléka maradt ép, a többi megsérült vagy elpusztult. A katasztrófa után a lakáshelyzetet tovább súlyosbította, hogy az emberek tömegével költöztek vidékről a nagyobb városokba, vagyis gyorsan, hatékonyan és olcsón kellett házak tízezreit megépíteni. A megoldást a panelsorok felhúzása jelentette.
Az első panelház Dunaújvárosban épült 1959-ben, az utolsók pedig a ’80-as évek végén készültek el. A többemeletes épületekben 50-60 m2-es, szovjet és dán mintákra kialakított lakások kaptak helyet, a tervezők praktikus, a teret maximálisan kihasználó alaprajzokat alkalmaztak. Mindegyik lakáshoz tartozott egy kis konyha és egy fürdőszoba is, ami akkoriban óriási komfortnak számított.
Falmozgatás: igen vagy nem?
Közel 800 000 otthont hoztak létre így az évek során – nem csoda, hogy ma rengeteg embert foglalkoztat, mit is lehet kihozni a panellakásokból. Mivel az alaprajzok elrendezése logikus, általában nincs szükség a falak mozgatására. Ha mégis, akkor azt szakemberre kell bízni, aki megfelelő eszközökkel tud panelt vágni.
A fűtésrendszer
A fűtésszerelés nem okoz gondot, hiszen a közös rendszer üzemeltetését és karbantartását többnyire a ház intézi. Szintén pozitívum, hogy a közművek átalakítása sem lakásonként történik, az egész blokknak kell pénzt gyűjteni vagy pályázni a közös felújításokra.
A nyílászárók
Az eltelt évtizedek alatt a nyílászárók állapota igencsak leromlott, így a munkát általában az ablakok cseréjével kezdik, főleg, ha az ablakok elavult és kényelmetlen vasalatokkal működnek (ilyen a középen elforduló megoldás). A méret természetesen azonos marad – hiszen a homlokzat ritmikáján nem lehet változtatni –, illetve az ablakok osztásának és színének is egyeznie kell az eredetivel. A legtöbb házban nem érdemes a régi ablakok felújítására pénzt áldozni, miként arra sem, hogy csak a szárnyat cseréljük. Egyszerűen rendeljünk új ablakokat tokostul, termoüveggel! Kifizetődő befektetés.
A villany
A másik dolog, amihez hozzá kell nyúlni, az elektromos vezetékhálózat. Teljes felújításnál érdemes áthelyezni a lámpák kiállásait és a dugaljakat is. A 265-270 cm-es belmagasság álmennyezet szempontjából csak a körbefutó gipszkarton dobozokhoz optimális, de a vezetékelvezetés mellett ezekbe süllyeszthetünk LED-es izzókat vagy rejtett világítást is. Mivel nincs hőtermelés, keskeny dobozokban is gondolkodhatunk.
A tárolás
A szobák bebútorozását némileg megnehezíti, ha az ablakkeretek és a sarkok között nincs meg a minimális 40-60 cm-es távolság, hogy szekrényeket lehessen beállítani. Ilyenkor általában az asztalosnak kell trükköznie praktikus megoldásokkal.
A vízkiállások és a lefolyók
Az előírások betartásával a vízkiállásokat és a lefolyókat is elmozdíthatjuk. Mivel a födém nagyon vékony, csak akkor tudjuk arrébb tenni a szanitereket, ha megmagasítjuk a padlót vagy szerelőfalat emelünk. A felsorolt okok miatt a konyha megtervezésénél is alkalmazkodnunk kell a kiállásokhoz.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!