Egy lakásban nemcsak arra kell ügyelni, hogy megfelelően be tudjuk fűteni, hanem arra is, hogy próbáljuk minél hatékonyabban bent tartani a meleget.
Mivel egy lakásnak ugyanannyi a hőigénye, mint a hővesztesége, a legmodernebb fűtési technikával sem megyünk sokra, ha az így megteremtett meleg azonnal távozik a falakon, a tetőn és/vagy az ablakon keresztül.
Ahhoz, hogy mindig komfortosan érezzük magunkat, az évszakok és az időjárás folyamatos változása ellenére érdemes stabilan optimális hőmérsékletet fenntartani az otthonunkban. A hőszigeteléssel még spórolhatunk is, hiszen növeljük vele a lakás energiafelhasználásának hatékonyságát. Ugyanakkor fontos, hogy tervezéskor ne csak a hőveszteségre, hanem a páralecsapódásra is gondoljunk!
Felújítás
Fürdőszobai szigetelés: ezekre figyeljünk oda!
Szakértőnk összegyűjtötte, melyek a fürdőszobai vízszigeteléssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók.
A szigetelés nélküli falszerkezet esetében a pára hideg időben a belső térből a lényegesen alacsonyabb páratartalmú külső tér felé halad a falszerkezeten keresztül. Ha a fűtött lakásban a 20 fokos, 65 százalékos relatív páratartalmú beltéri levegő például egy 13,2 fokos falfelülettel találkozik, máris bekövetkezik a páralecsapódás. Az emiatt kialakuló penészfoltok pedig hosszú távon egészségkárosodáshoz vezetnek.
Bár a legjobb az, ha már az építkezéskor gondoltak a szigetelésre, akkor se csüggedjünk, ha egy e nélküli házba vagy lakásba költözünk be. Ma már számos lehetőség van az utólagos szigetelésre, amivel akár a felére is csökkenthetjük a fűtéssel (vagy nyáron a hűtéssel) járó költségeket!
Kívül vagy belül szigeteljünk?
Belső: Bár elsőre a külső hőszigetelés tűnik jobb megoldásnak, vannak olyan helyzetek (pl. műemlék épületek, panelházak esetén), amikor a külső oldalhoz nem lehet hozzányúlni, ráadásul a falak már így is penészesek. Ilyenkor természetesen belülről kell megoldani a védelmet. Ennek legkézenfekvőbb módja a falak szigetelése. Ügyeljünk arra, hogy a felhasznált anyag páraáteresztő legyen, valamint rendelkezzen penészmentesítő tulajdonsággal. A legjobb, ha a kerámiatartalmú hőszigetelő bevonatot választja. Figyeljünk arra is, hogy a felületek festésekor légáteresztő terméket alkalmazzunk!
Külső: Az utólagos hőszigetelés költségesebb módja egy olyan melegburkolat létrehozása az épület körül, amely hézagok nélkül, teljesen befedi a ház minden részét. Az átszellőztetett légréses homlokzatok kívülről kapják el azt a hőt, amely amúgy elszökne, így ideális megoldást jelentenek. Ilyenkor az épület falszerkezete továbbra is képes megőrizni a hőt, így a házon belül télen is, nyáron is kellemes idő lesz, és nem kell szenvedni a hőmérsékleti szélsőségektől. A külső hőszigetelés tehát hasznos választás, a kivitelezését azonban mindig bízzuk tapasztalt szakemberre!
Anyagválasztó
A hőszigetelők többsége akár különböző épületrészeknél is felhasználható. Figyeljünk oda arra, hogy mindig a legmegfelelőbbet válasszuk ki közülük, mert csak így lehetünk biztos a sikerben!
Üveg- és kőzetgyapot: A leghatékonyabb szigetelőanyagnak számítanak. Kül- és beltéren, tetőnél, homlokzatnál, a lépészaj szigetelésére és üregek kitöltésére egyaránt alkalmazhatók. Mindkettő tűzálló.
Polisztirol (hungarocell, nikecell, EPS): A legolcsóbb, ezért homlokzatszigetelés esetén a legelterjedtebb megoldás. Jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, könnyen megmunkálható. Beltéren is alkalmazható.
Pur (poliuretán): A mesterséges hőszigetelő anyag lemezekben, kétoldali alukasírozással kapható. Az összes közül ez rendelkezik a legkisebb hővezető képességgel. Elsősorban nyomásálló külső tetőszigeteléshez használható. Spray formában is kapható, a purhab azonban nem áll ellen a napfénynek, felszívja a nedvességet, és a fagyot sem bírja. Beépítése után egy ideig érdemes gyakran és alaposan szellőztetni, a belőle felszabaduló gázok ugyanis különböző légúti megbetegedéseket okozhatnak.
Jó, ha tudjuk
Társasházi lakásfelújítás: ezekre figyelj oda, nehogy bírság legyen a vége!
Sok társasházban engedélyt kell kérni a saját tulajdonú lakás felújításához, amelyeknek érdemes még a tervezés alatt utánajárni.
Ásványi hab: A lemez-hőszigetelés nemcsak a homlokzatok és mindenféle külső fal védelmére alkalmas, hanem akár a födém és a tető alsó szigetelésére is.
Parafa: Elsősorban 12 cm vastagságú táblákban vagy dara formájában kapható. Könnyen megmunkálható. Többnyire homlokzatok és padlók szigeteléséhez használják.
Kalcium-szilikát lemez: Belső térben párafólia nélkül is alkalmazható. Emellett a nedves falak beltéri felújításához használják.
Duzzasztott perlit: Töltetként alkalmazzák az üreges terek, valamint a padlók hőszigetelésekor.
Farostlemez: Táblákban árusítják. Kül- és beltéren, tető felett, valamint homlokzatok szigetelésénél egyaránt alkalmazható.
Üveghab: Leginkább a nedvességre érzékeny épületrészek, például a lapostető szigetelésére való.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
