Otthonunkban számos hőszigetelendő, korszerűsítendő területet találhatunk. Szakértőnk segítéségével átnézzük, milyen anyaggal és hol érdemes kezdeni az energiamegtakarítást célzó beruházásokat.
Új otthon vagy felújítás – más és más feladat? Ha most épül az új családi fészek, bár a tájékozódás nem árt, a tervező és a kivitelező szakértelme a kulcs. Bízzunk benne, hogy a következő 10 évre egy energetikailag megfelelő otthonba költözünk. Felújításnál viszont döntenünk kell, hogy csak az állagmegóvás a cél, vagy energetikailag is hozzányúlunk otthonunk rendszeréhez, mert akkor feltétlenül kérjük ki szakértő véleményét, hiszen komplex megoldásra lesz szükség.
Célunk egy energiatakarékos otthon kialakításával az, hogy az épületburok minél homogénebb legyen, hogy elkerülhessük a hőhíd, azaz a többihez képest gyengébben szigetelt felületek, kialakulását. A hő mindig megtalálja a kifelé vezető utat. És mindez nemcsak hideg falakat vagy padlót, hanem akár penészes sarkakat is eredményezhet.
Komplex gondolkodás a tervezéshez
Nézzük meg egy átlagos épületnél az energiaveszteség mértékét a legjellemzőbb felületeken:
A tetőn 20%, a falakon 30%, a nyílászárókon 15%, a padlón 10%, a tömítetlen réseken 10% és a fűtési rendszeren, illetve az égéstermék elvezetéssel 15% a hőveszteség mértéke. Ezzel igen szemléletesen bizonyítható, hogy nem elég csak a tetővel vagy a határoló falak hőszigetelésével foglalkozni. Azért, hogy rezsiköltségeink csökkenhessenek minden épületszerkezeti elemet rendszerben kell vizsgálni, ami külső térrel érintkezik, ezért szükség van a komplex gondolkodásra és hozzáértő szakemberre. Felújításkor az utólagos hőszigeteléssel csökken a falak hőátadása, valamint az ablakkereteknél, falsarkoknál lévő hőhidak kialakulásának is kisebb a valószínűsége, de ezáltal jó eséllyel megszüntethető a párásodás vagy penészedés is. De nemcsak a falak fontosak, a tető szigetelésére is oda kell figyelni és a nyílászárókat is érdemes jó hőszigetelésű, légtömören záródóra cserélni. További fontos terület lehet a fűtési rendszer megújítása és a villamos berendezések, világító berendezések energiatakarékos változatra cserélése.
Ezen a ponton már érezhető a tanácstalanság, hogy akkor mivel kezdjünk? A BACHL szakértőjének gyakorlatias tanácsait megfogadva, három szinten megnézzük, hogy az egyes területek problémáitól merre induljunk a megoldás felé.
Földszint kérdésekkel
Gyakori probléma, hogy a fal és padló találkozásánál, a sarkokban penészedés alakul ki és a lakásban még a fűtés ellenére is mindig hideg a padló. Ekkor a talajjal érintkező padlók és padlásfödémek hőszigetelésén kell elgondolkodni. Ennek a területnek az utólagos hőszigetelése a legköltségesebb és helyenként a rétegrend adottsága miatt egyszerűen technikailag megoldhatatlan feladat. Ezért az új építésnél kell nagyon odafigyelni, hogy a hőszigetelés mértéke megfelelő legyen (akár egy vékony rétegrend kialakítása esetén). Szakértőnk ehhez a BACHL PIR ALU és BACHL Extrapor EPS 100 hőszigeteléseit ajánlja. Új építés esetén könnyebben tarthatók az előírt értékek, míg felújítás esetén az utólagos padlószigetelésnél találkozhatunk bonyolult problémákkal. Érdemes végiggondolni, hogy ha a padlónkba csak 3-4 cm hőszigetelést tudunk beépíteni, akkor miért teszünk a falazatra 20 cm hőszigetelést? A hő megtalálja a leggyengébb pontokat, az utat kifelé. Ha jó lesz a homlokzati hőszigetelésünk, a hő a könnyebb ellenállás irányába megy, a padló irányában távozik majd.
A homlokzatnál nem mindig a vastagság a fontos
A homlokzat hőszigetelése a legelterjedtebb, mert itt a probléma jól azonosítható: hideg falak, huzatos érzés a sarkoknál, gombásodás vagy éppen penészedés. Homlokzati falaknál azonban nemcsak az EPS hőszigetelés vastagsárára kell figyelni, hanem a falazóanyag és a nyílászárók kiválasztására is. Hőtechnikailag a nyílászárók minden épületnél gyenge pontot jelenthetnek, hiszen a legjobban szigetelő nyílászárók U-értéke -hőátbocsátási tényezője- és egy 30 cm vastag hőszigetelés nélküli modern vázkerámia fal U-értéke között is 2-szeres a különbség a fal javára. Ugyanez egy 15 centiméteres hőszigetelés esetén már 6-8-szorosra növekszik. Ha nem a hőszigetelési értékhez igazodó nyílászárókat építünk be, szinte veszélyes 15-20 centiméter vastag hőszigetelést a falra felrakni, ez a penészedés melegágya és persze a kívánt hatást sem érjük el maradéktalanul. Homlokzati hőszigetelésnél hatékony, mégis vékony megoldást kínál a BACHL Extrapor Relax homlokzati hőszigetelő lap alkalmazása.
A tetőn is könnyen távozik a meleg
A tető és tetőtér is igen nagy a környezettel érintkező felület, így azonnal érzhető, ha energetikai probléma van: jön a hideg a tető felől, penészes a tetőablak vagy a hálószobasarok. Mivel a meleg levegő felfelé száll, ezért érthető, hogy az épület védelme érdekében a tetőre szigorúbb követelmények vonatkoznak, mint bármely más épületszerkezetre. Ha a homlokzati szigetelésnél vett U-érték példát nézzük, akkor a tető esetén még nagyobb különbségek adódhatnak: nem jó paraméterű tetősíkablak választása esetén akár 12-szeres különbség is lehet pl. 18cm BACHL PIR keményhab szarufák feletti elhelyezése esetén.
A BACHL termékei közül bármely épületrészhez válaszhatunk szigetelést. Viszont mindig tartsuk szem előtt, hogy hatékony energetikai felújítás nem képzelhető el a fűtési rendszer korszerűsítése nélkül. Mivel a modern kazánok hatásfoka lényegesen kedvezőbb, mint a régi modelleké, az épület teljes leszigetelése után lényegesen lecsökken az épület fűtési energiaigénye, ezért figyeljünk rá, hogy kisebb teljesítményű kazán is elegendő.
A fenti témáról 2018-ban Hőszigetelés mindenkinek címmel cikksorozatot indítunk, ahol az egyes területeket részletesen is áttekintjük.
Honlapunkon ízelítőt kaphatnak hőszigetelési megoldásainkból.
