A szocializmus korszakának emblematikus épületei több mint 60 éve kezdtek el gombamód kinőni a földből. Vajon felújíthatóak a mai igényeknek megfelelően ezek a lakások?
A II. világháború pusztításai következtében Budapest épületeinek mindössze 15 százaléka maradt ép, a többi megsérült vagy elpusztult. A katasztrófa után a lakáshelyzetet tovább súlyosbította, hogy az emberek tömegével költöztek vidékről a nagyobb városokba, vagyis gyorsan, hatékonyan és olcsón kellett házak tízezreit megépíteni. A megoldást a panelsorok felhúzása jelentette.
Álomotthonok
Fiatalos panellakás Pécsen
A lakás átalakítása során a tervező túllépett a panelekkel kapcsolatos sztereotípiákon, és teljesen új otthont teremtett.
Az első panelház Dunaújvárosban épült 1959-ben, az utolsók pedig a ’80-as évek végén készültek el. A többemeletes épületekben 50-60 m2-es, szovjet és dán mintákra kialakított lakások kaptak helyet, a tervezők praktikus, a teret maximálisan kihasználó alaprajzokat alkalmaztak. Mindegyik lakáshoz tartozott egy kis konyha és egy fürdőszoba is, ami akkoriban óriási komfortnak számított.
Közel 800 000 otthont hoztak létre így az évek során – nem csoda, hogy ma rengeteg embert foglalkoztat, mit is lehet kihozni a panellakásokból.
E havi témánkról bővebben a szeptemberi Lakáskultúra 40. oldalától olvashatsz. Keresd az újságárusoknál!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
