Káprázatos iroda nyílt az Ybl Palotában

Ha mostanság a budapesti Reáltanoda és Károlyi utca sarka felé vetődik az ember, izgalmas enteriőrökre lehet figyelmes, bepillantván az üvegen keresztül az Ybl Miklós által 1869-ben tervezett, neoreneszánsz stílusú épület földszinti helyiségeibe.

Műtárgy

Egy műalkotás hatása az irodai környezetre

Egy műalkotás, egy művész és egy enteriőr: új sorozatunkban antik és kortárs műtárgyakat mutatunk be olvasóinknak és szemléltetjük, hogyan simulhatnak bele ízlésesen a mindennapjainkba.

Elolvasom

Nemrégen ugyanis ide, az egykori Náray-szalonnak is otthont adó terekbe, tette át a székhelyét az All You Can Move, a sportos életmódot és a napi szintű mozgást propagáló vállalkozás. E funkció korántsem idegen a díszes palotától, hiszen itt még a boldog békeidőkben sem lakott senki, az építtetője a Pesti Első Hazai Takarékpénztár volt, amely kifejezetten egy irodaház projekttel bízta meg a korszak sztárépítészét.

Az immár országos hírnevet szerzett, az aktív életvitelt zászlójára tűző cég kereken 20 évvel ezelőtt indult egy 27 nm-es lakásból. A kibővült csapatlétszám mellett tehát az évforduló is nagy löketet adott, hogy pont az idén költözzenek át az utca túloldalán évek óta üresen árválkodó, ámde még bútorozatlanul is pazarul mutató, 660 nm-es helyiségbe.

A jóval tágasabb, modern koncepciójú enteriőr belsőépítészi feladatait a Lakáskultúrában többször  is publikáló építészre, Nyári Atillára bízták, míg a lakberendezési és dekorációs feladatokat a cég ügyvezetője vállalta magára – aki a korábbi irodák beltereinek tervezése során immár komoly tapasztalatot szerzett a témában.

A cél az volt, hogy a napi szinten itt dolgozó 45 munkavállaló, valamint a betérő ügyfelek, illetve együttműködő partnerek számára egy inspiratív, elegáns, ugyanakkor szerethető teret realizáljanak.

– Mivel a bútorok beszerzése, illetve az egyes látványelemek kitalálása az én reszortom volt, így valóban az és úgy valósulhatott meg, amit és ahogy elgondoltam. E személyesség, pragmatikusság, a cégstruktúra mélyreható ismerete, jövőbeli céljaink tudata, munkavállalóink megtartásának és az újak bevonzásának vágya alakította ki a belső tereket, miközben minden egyes részlet nagy jelentőséget kapott. Élhető, szerethető, hosszú távon működtethető, kényelmes és otthonos iroda megvalósítása volt a cél, mely a tér összes használójának örömet okoz – mesél a koncepcióról dr. Mihalik Zsuzsa, ügyvezető.

Az iroda átépítésének építészeti tervezésénél már a funkcionalitás vette át a főszerepet, a Nyári Atilla Design Stúdió osztotta ki a tereket, tervezte be a bútorokat.

– A feladat a meglévő szervezeti struktúra terekbe öntése volt, elemezve az egyes csapatok működését, egymással és ügyfelekkel való viszonyát. Így alakult ki a gyalogos szempontból forgalmasabb Károlyi utca felé nyitott front office egy reprezentatív fogadó-várakozó térrel, valamint az innen elérhető, de optikailag leválasztott back office, ahol az egyes team-ek egyterű, maximum 8 fős irodái egy nagyvonalú közösségi kollaborációs térre nyílnak – mondja Nyári Atilla.

– Itt az ügyvezetők régi vágya valósult meg: a korábban egymással nem, vagy alig érintkező munkatársak is kapcsolatokat építhetnek egymással a kávézó és pihenősarokban. Az ügyfélszolgálat feszültségei ebben a térben logikai és türelemjátékokkal oldható. Mindkét irodarésznek van saját dolgozói bejárata és teakonyhája, de a pinceszinten egy közös étkező is helyet kapott. Fontosnak tartottuk a vizuális kapcsolatokat, ezért hatalmas üvegfelületeket kaptak a vezetői irodák, valamint a közösségi tér felé is üvegfalakkal kapcsolódnak a irodai funkciók – folytatja az építész.

Első blikkre az embert szinte ámulatba ejti a sok dizájntárgy: ilyenek többek között a budapesti Europa Design által forgalmazott ergonomikus irodabútorok, a müncheni KARE Design karakteres darabjai, a milánói Fornasetti itt-ott felbukkanó jellegzetes mintái, továbbá az erdélyi grafikusduó által alapított, immár világhírnévre szert tett MINDTHEGAP tapétái. Emellett más minták is kerültek a falra a Desginers Guildtől és a Carlucci di Chivassótól. Figyelemre méltóak továbbá a Tom Dixon és Kate Spade New York használati tárgyak, a Christian Lacroix Home szőnyeg, a különleges Foscarini világítótest, valamint a Maisons du Monde bútorok.

– A munkahelyi jó közérzetre törekedve hibrid irodát képzeltem el, elegyítve a közös légtereket a kisebb tárgyalókkal, közösségi kollaborációs terekkel, paravános kanapékkal, így alakítva ki a különböző tevékenységekhez illő és emberibb környezetet – vallja a tervező-tulajdonos.

Külön ügyeltek arra, hogy egy légtérben ne kerüljön nyolc főnél több elhelyezésre, mivel úgy vélik, a zsúfoltság igencsak kontraproduktív a munkavégzést illetően. A munkavállalók egészségmegőrzéséért a napi szintű sportolási lehetőségeken túl a gerincbarát székek is sokat tesznek, de a kívánalmaik is meghallgatásra találtak az ügyben, mi növelné még jobban a komfortérzetüket: így lettek végül hinták felszerelve és intimebb beszélgetősarkok kialakítva.

Az alaposan átgondolt térszervezésen túl arra is mindvégig törekedtek, hogy az iroda egységességet sugározzon a különféle munkafolyamatok, osztályok között: ezt élénk és vidám színekkel oldották meg.

– Üde, modern dizájnban gondolkoztam, mely jól ellenpontozza a meglévő adottságokat, az Ybl Miklós által tervezett klasszicista dór oszlopokat, boltíveket. A praktikus funkcionalitást otthonossággal kevertem: bársony kárpitokat, meleg színű tapétákat, szép fényű, ernyős lámpákat, az adott osztályra jellemző szobrokat, képeket helyeztem az irodaterekbe. A szokásos, sok helyen látható irodai közhelyeket, a jelenlegi irodadivatot szerettem volna elkerülni, így inkább egy konzervatívabb miliőt álmodtam meg – magyarázza a tulajdonos.

Az irodáról készült további képeket a lenti fotógalériában nézheted meg. Görgess lentebb!