Egy házfelújításnál a hőszigetelés sokszor azért szorul háttérbe, mert él a tévhit, hogy hőszigetelni csak akkor érdemes, ha az gyorsan megtérül. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy egy tisztasági festés vajon mikorra térül meg?
Egy családi ház felújítása energetikai szempontból komplex átgondolást és megoldást igényel. Gyakori, hogy a hőszigeteléssel szemben a funkcionális, esztétikai, esetleg más korszerűsítési munkálatok kerülnek előtérbe. Ennek egyszerű oka van: a „mibe kerül és mit nyerünk rajta” szintű latolgatás. Egy-egy hőszigetelési projekt megtérülését tény, hogy években mérhetjük, de mást is érdemes megvizsgálni. Főleg akkor, amikor az évek óta várt állami lakásfelújítási támogatások sokak számára most elérhető távolságba kerültek, és nem lehet fő érvként „a mennyibe kerül” kérdést feltenni. Így egyre többen tervezik a falak, födém, lábazat, pince vagy tető korszerűsítését, azok hőszigetelését.
A megtérülést nézve az aranyszabály, hogy az a beruházás tűnik a leghatékonyabbnak, ahol azonos teljesítmény mellett a legkisebb beruházási költséggel kell számolnunk. Ebben a számítások szerint a megfelelő vastagságú és műszaki paraméterekkel rendelkező polisztirol alapú (EPS) hőszigetelés verhetetlen. Nézzük mit jelent ez számokban kifejezve!
Vastagon szigetelve: érzékelhető értéknövekedés
Az épületenergetika és annak kérdésköre az elmúlt években népszerű fogalommá volt, nemcsak a szakemberek körében, de a részletekről való döntésben nem nélkülözhetjük hozzáértő segítségüket. Egy lakás/házfelújítás az energiafelhasználás jelentős csökkentésének céljával ugyanis komplex kérdés. Elsősorban a nyílászárók, a homlokzat, a tető, a lábazat állapotát kell áttekintenünk, hol lehet és főleg hol érdemes javítani, de a gépészetet sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ha maradunk a hőszigetelésnél, akkor a jelenleg átlagos 14-16 cm-es hőszigetelés helyett érdemes inkább a 18-22 cm-ben gondolkodni – természetesen anyagminőségtől függően. Ugyanakkor ez nem egy állandósított méret, sok tényező befolyásolja. Az energiahordozók és a hőszigetelés árának változásával, a fosszilis energiakészletek kimerülése miatt is érdemes ezek felhasználását korlátozni, mégis a legfontosabb, hogy az épület teljes egészét nézzük. Egy homogén módon, kevés energiával jól működő épület lenne a cél. A vastagabb hőszigeteléstől sokan szintén tévesen annak feltételezett ára miatt ijednek meg – ennek mértéke azonban korántsem annyi, mint amennyire becsülik. A fix költségek (állványozás, ragasztó, dűbel, vakolat, munkadíj) magas részaránya miatt a kétszer olyan vastag hőszigetelés ára közel sem éri el a dupláját. Egy azonos épület 10 vagy 20 cm polisztirol hőszigeteléssel történő korszerűsítés között költségkülönbség általában és átlagosan 15-25%, ellenben duplán olyan hatékony – egy sor egyéb előny mellett.
Befektetés, ami nem térül meg azonnal
Ha egy átlagos 120 m2 alapterületű, nyeregtetős épület homlokzati hőszigetelését 16 cm vastag EPS-szigetelőlapokkal tervezzük, nagyságrendileg 1,5-2,5 millió forintos költséggel számolhatunk, munkadíjjal együtt. Ezzel azonban nemcsak a fűtési költségeken faraghatunk már az első szezonban – legkevesebb 40% –, hanem a ház belső klímája is egészséges lesz, életminőségünk javul. Ezt ritkán mérjük forintban, az ingatlan értéknövekedését azonban annál inkább, amit akár azonnal nyereségként könyvelhetünk el.
Ha a hőszigetelés értéknövelő hatását nézzük, a befektetés akkor térül meg azonnal, ha az energiatakarékos lakást magasabb áron és gyorsabban értékesítjük, mint felújítás nélkül. Érdemes tehát ingatlaneladás tervezésekor is javítani a lakás hőszigetelését, hiszen egy jobb energetikai besorolású lakóegység – a földrajzi elhelyezkedésétől függően – akár 15%-kal is többet érhet az ingatlanpiacon.
Az építkezéshez, felújításhoz hasznos kiindulópontul szolgálhat a Hőszigetelj a holnapért! oldal, melyen keresztül a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) ad tájékoztatást a költség- és energiahatékony EPS-hőszigetelésről.
http://www.hoszigeteljaholnapert.hu/
(PR cikk)
