Ma már léteznek olyan pénzügyi konstrukciók, melyek önerő nélkül igényelhetőek családi házak energiahatékonysági korszerűsítésre is.
A családi házak a legpazarlóbbak
A családok döntő többsége nehezen finanszírozza önerőből a nyílászárócserét, a hőszigetelést vagy a kazánok korszerűsítését, ezért a Magyarországon található 2,8 millió családi ház 80%-a energiahatékonysági szempontból nem megfelelő. Energiafelhasználási tekintetben a családi ház állomány háromnegyedét kivető, az 1980-as évek előtt épült otthonok vannak a legrosszabb helyzetben. A háztartási büdzsé 25-50%-át a rezsikiadások teszik ki, melynek 75%-áért a fűtés és hűtés felel.
– Egy átlagos 100 négyzetméteres, hőszigetelés nélküli családi házban élők az év felében havonta átlagosan 45.000 Ft-ot költenek a fűtési kiadásokra. Ez az összeg hőszigeteléssel akár 45-50%-kal is csökkenthető lenne. A legkorszerűbb, 20 cm vastagságú homlokzati és tetőtéri hőszigetelés egy ekkora házon 1,5-1,8 millió forint ráfordítással végezhető el, amely magába foglalja az anyag és munkadíjat is – mondta a Knauf Insulation Kft. ügyvetető igazgatója.
Szigetelés: hosszútávú befektetés, rövidtávú előnyök
Az otthonukat szigetelni szándékozók nagy részét azonban éppen a magas költségek, hitelfelvétel esetén pedig az önerő mértéke tartja vissza a beruházástól.
Az OTP Lakástakaréknál az Áthidaló kölcsön segítségével tud az igénylő azonnal hozzájutni a hőszigetelés, nyílászáró- vagy kazáncsere elvégzéséhez szükséges összeghez, a kölcsön törlesztése során pedig a havi kiadás nem haladja meg azt az összeget, amit a családi ház tulajdonosai megspórolnak a beruházás által. Az otthonukat ilyen konstrukcióban fejlesztők ebben az esetben előbb kamattörlesztés mellett előtakarékosságot folytatnak, majd a megtakarítási idő letelte után a rezsiből nyert megtakarításból törlesztik a hitelt.
