Február elsejétől hatályba lép a belterületbe vont ingatlanok értéknövekedése után fizetendő, vagyonátruházási illeték kötelezettsége.
Jól tudjuk, hogy főszabályként az ingatlan visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, mégpedig az ingatlant megszerző személynek (azaz a vevőnek).
Ezt olvastad már?
Érdemes-e megvenni banki követelés alatt álló ingatlant?
Az egyre magasabbra emelkedő ingatlanárak között vonzó ajánlatnak tűnhetnek azok a jóval a piaci ár alatt kínált lakások, amelyeken a fennálló biztosítékok a követeléssel együtt a bankoktól elkerültek olyan adósokat érintően, akik nem tudták törleszteni a jelzáloghitelüket. Dr. Réder Erika jogász szakértőnk részletesen összefoglalja, mire kell figyelni egy ilyen ingatlan vásárlásának esetében.
Február 1-jétől bővül a visszterhes vagyonátruházási illetékkel érintett esetek köre, és immáron illetéket kell fizetni a
- a) a belterületbe vont ingatlan,
- b) a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének
visszterhes átruházása esetén is.
Mennyi a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke?
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik és nem érvényesíthető valamely kedvezmény, vagy mentesség – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.
Az ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni.
Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezeti jog) megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.
Vagyoni értékű joggal (pl. haszonélvezeti joggal) terhelt ingatlan – ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot – szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.
Ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja – a lakástulajdonra vonatkozó speciális szabályok kivételével – a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke.
Milyen speciális szabályok vonatkoznak a lakástulajdon szerzése esetére?
Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban részesül, ennek összegét a lakástulajdon forgalmi értékből le kell vonni.
Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja
- a) lakástulajdonok cseréjekor az elcserélt lakástulajdonok
- b) lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon
– terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete. Ez esetben nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, a használat joga.
Ha az elcserélt, eladott lakástulajdont haszonélvezet vagy használati jog terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, e jog szerzője a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket.
Fontos továbbá, ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni. Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul. Ez esetben sem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.
Mit jelent a februártól hatályba lépett szabály?
A belterületbe vont ingatlanok és a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes megszerzése esetén kell az illetéket megfizetni, mely illeték mértéke kétségtelenül igen magas, 90%. A magas illeték mértéken felül az általános szabálytól eltérően ezt az illetéket nem a vevő, hanem az átruházó fél, azaz az eladó köteles megfizetni és korlátozott az illeték törvényben szabályozott mentesség, vagy kedvezmény igénybe vétele is.
A 90%-os illeték mérték kiszámításának alapja nem más, mint az ingatlan állami adóhatóság által megállapított szerzéskori – megállapítás hiányában a szerzés időpontjára utólagosan megállapított – forgalmi értéke és az állami adóhatóság által az átruházás időpontjára megállapított forgalmi értéke különbözete.
A jogalkotó indokolása szerint az új illeték bevezetésének célja, hogy a külterületi ingatlanok spekulációs céllal való belterületbe vonását, majd annak értékesítését szorítsák vissza.
Ezt olvastad már?
Haszonélvezeti jog vagy tulajdoni jog: melyik az „erősebb?
Főleg az ingatlanok vonatkozásában kerül elő gyakran a kérdés: vajon a tulajdonost, vagy a haszonélvezőt illeti meg több jog? És vajon kié az „erősebb?” A kérdést dr. Réder Erika jogász szakértőnk válaszolja meg.
Mely ingatlanok érintettek?
A belterületbe vont ingatlan olyan ingatlan, amelyet az átruházó tulajdonosi időszaka, vagyoni értékű jogosultsága időtartama alatt, de legkorábban az átruházást megelőző 10 éven belül vontak belterületbe. Szintén ide tartozik, ha az ellenérték fejében átruházott ingatlant nem az eladó, hanem a számára ajándékba adó, vagy kedvezményezett ügylet esetén a jogelőd, kapcsolt vállalkozások közti ügylet esetén a kapcsolt vállalkozás tulajdonosi, vagyoni értékű jogának jogosultsági időszaka alatt minősítettek át. Nem tartozik ide viszont az az ingatlan, amelyet az átruházó fél általi megszerzést követő 6. évben vagy azt követően minősítettek belterületté, vagy az átruházó öröklés útján szerzett meg.
A szabályozás csak azon esetekre vonatkozik, amikor a belterületbe vonás 2020. február 1-jét követően történt.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap.
