Lakást bérelnénk? Akár támogatást is kaphatunk rá!

Megnéztük, milyen lakáscélú támogatásokat nyújthatnak a munkáltatók január 1-jétől.

Tavaly radikálisan megváltoztak a munkáltatók által adható lakáscélú támogatások, melyre vonatkozó szabályokban 2020. január 1-től módosítások nem történtek.

Jó, ha tudjuk

A 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2018. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni, azaz a még 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú támogatások nem veszítik el adómentes jellegüket.

Szolgálati lakás vagy munkásszálló

A lakhatással kapcsolatosan a munkáltató az alkalmazottjának továbbra is adómentesen biztosíthatja a szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezést.

E körben munkásszállásnak minősül a munkáltató tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a munkáltatóval munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, vagy lakás haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahelye van.

Munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ide nem értve a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést, azzal, hogy nem része az adómentes juttatásnak az étkezési szolgáltatás biztosítása, és nem adómentes az elhelyezés, ha a munkáltató olyan magánszemélyt, illetve annak hozzátartozóját szállásol el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn.

Lakáscélú munkáltatói kölcsön

További és talán legelterjedtebb támogatási forma a lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtása a munkavállalók részére. Lényegét tekintve ezen kölcsönt a munkáltató munkavállalójának akár kamatmentesen, az ebből eredő úgynevezett kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adómentességet kihasználva nyújthatja, amennyiben a jogszabály által megkövetelt feltételeknek a kölcsön megfelel.

Idén is azon munkáltató által az alkalmazottjának nyújtott, a jogszabály által elvárt kamatnál alacsonyabb, vagy akár kamatmentes kölcsönökre alkalmazható az adómentesség szabálya, amely esetén ugyanazon alkalmazottnak nyújtott hitel a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget nem haladja meg és azt a munkáltató hitelintézet, vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta.

Amire a kedvező kamatozású, vagy akár kamatmentes munkáltatói lakáscélú kölcsön felhasználható:

lakás vásárlása: a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is);

lakás bővítése: a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése;

korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig;

akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson;

lakószoba: legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel is rendelkező lakóhelyiség; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert; a 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiség egy lakószobaként vehető figyelembe.

A lakáscélú lakástámogatások adózási szabályai

A részletes szabályokat összefoglalva, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú melléklete a munkáltatók által nyújtható lakáscélú támogatások körére nézve az alábbiakat tartalmazza:

A lakáscélú támogatásokhoz kapcsolódóan a magánszemélyek adómentes jövedelmeként rögzíti a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatást ( ideértve a 2006. december 31-éig kihirdetett, az említett kormányrendelet szerint megalkotott helyi önkormányzati rendelet alapján nyújtott lakáscélú támogatást is), továbbá a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet és az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet szerinti támogatást.

Adómentes jövedelemnek minősül a települési önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatás abban az esetben, ha az önkormányzat a támogatást a rászorultság feltételeinek rendeletben történő megállapítása mellett – rászoruló családok részére, és a települési önkormányzatokat az állampolgárok lakáshoz jutásának támogatásához biztosított központi költségvetési hozzájárulásként megillető összegből – jogszerű felhasználására meghatározott cél(ok)ra nyújtja.

Adómentes továbbá a lakáscélra nyújtott hitel törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabály alapján elengedett része is.

Adómentes a munkáltató részéről az alkalmazottjának biztosított szolgálati lakásban, vagy munkásszálláson történő elhelyezése a részletszabályok betartása mellett.

Szintén ide tartozik a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adómentesség, amely a munkáltatói kölcsön, illetve a helyi önkormányzat által biztosított kölcsön folyósításával összefüggésben illeti meg a magánszemélyt.

Az állam támogatja azon álláskeresőket is, akiknek éppen a lakhatás biztosítása jelenti azt a lehetőséget, hogy munkát tudjanak végezni. Nézzük meg, milyen feltételekkel lehet lakhatási támogatáshoz jutni.

Lakhatási támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek:

a) akit legalább egy hónapja álláskeresőként nyilvántartanak,

b) aki olyan legalább hat hónap időtartamra szóló és legalább heti 20 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetében az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól,

c) aki nem rendelkezik lakóingatlannal a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t.

d) aki más foglalkoztatóval létesít munkaviszonyt, mint akivel utoljára munkaviszonyban állt, kivéve, ha a létesítendő munkaviszonyban a munkavégzés helye eltér az utolsó munkaviszony munkavégzési helyétől,

e) lakhatását a munkavégzés helyén, vagy a c) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő településen bérleti jogviszony létesítésével kívánja megoldani, és

f) aki nem részesül a kérelem időpontjában más jogcímen lakhatási vagy közüzemi támogatásban.

Ha a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszony létesítésére a kérelem benyújtását megelőzően sor került, akkor legkésőbb a jogviszony létesítését követő 30 napon belül.

A támogatás pályakezdő álláskeresőnek is nyújtható.

A támogatás további feltétele, hogy a támogatásban részesülő

a) a lakhatási támogatás segítségével létrejövő munkaviszonya rendszeres jövedelmet biztosít, de nem haladja meg a havi bruttó munkabére a kötelező legkisebb munkabér 300 százalékát,

b) érvényes munkaszerződéssel vagy kinevezéssel igazolja a foglalkoztatás létrejöttét, amely tartalmazza a munkavégzés helyét is,

c) bérleti szerződéssel igazolja a munkavégzés helyén, hogy a meghatározott feltételeknek megfelelő településen lévő lakóingatlanra bérlőként legalább a támogatás időtartamának felére létesített bérleti jogviszonya fennállását.

A támogatás folyósításának időtartama legfeljebb tizenkét hónap, mértéke (naptári hónaponként) ugyanazon lakóingatlanra vonatkozóan nem haladhatja meg a 100 ezer Ft-ot, kivéve az alábbi eseteket:

a) maximum 150 ezer Ft a támogatás, ha az ingatlant igénybe vevő közeli hozzátartozók közül legalább ketten megfelelnek a támogatás feltételeinek,

b) maximum 200 ezer Ft a támogatás, ha az ingatlant 3 vagy több olyan személy veszi igénybe, aki a támogatás feltételeinek megfelel.

A támogatás a bérleti díjjal és közüzemi díjakkal kapcsolatos kiadásokra használható fel. Közüzemi díjként a bérleményhez kapcsolódó víz- és csatornadíj, a villamos energia, a távfűtés, a gáz, a hulladékszállítás díja, valamint a közös költség vehető figyelembe.

A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!